Eldőlt: a boszniai Szerb Köztársaság kilép az államszövetségből

A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik bejelentette, hogy megszületett a döntés a Szerb Köztársaság kiválásáról Bosznia-Hercegovinából, és már csak a népszavazás megtartásának időpontját kell kitűzni.

Milorad Dodik szerint nem szeretnék a lépést halogatni, de a folyamatban részt vesznek a bosnyákok és a horvátok is, és sok elemzést kell végezni a referendum előtt. A tárgyalási folyamat elindítását tartja az első lépésnek, és úgy véli, hogy a történelmi és civilizációs érettség megvan a kiváláshoz. Dodik szerint a Szerb Köztársaság kiválása elkerülhetetlen, és idővesztés lenne, ha nem válnának ki, de nem áll szándékukban instabilitást teremteni. Ehhez elvárják, hogy a bosnyákok és a horvátok kezdeményezzék a daytoni békeegyezmény felbontását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki találkozott Dodikkal, kijelentette, hogy Moszkva nem változtat a daytoni megállapodással kapcsolatos álláspontján, és a szerződést a bosznia-hercegovinai stabilitás zálogának tartják. Az Egyesült Államok viszont nem engedélyezi a kiválást, és lépni fog, ha bárki megkísérli megmásítani a megállapodás alapvető elemeit. Jim O'Brien, amerikai külügyminiszter-helyettes szerint senkinek sincs joga elszakadásra, és az Egyesült Államok lépni fog, ha bárki megkísérli megmásítani a megállapodás ezen alapvető elemét.

Dodik évek óta fenyegetőzik az elszakadással, és nemrég beígérte, hogy a szerbek kilépnek a bosznia-hercegovinai döntési folyamatokból, ha az ENSZ emléknapnak minősíti a srebrenicai népirtás kezdetének napját. A határozatot végül elfogadták, és a kimenetelt mind Szarajevóban, mind Belgrádban győzelemként ünnepelték. Dodik a srebrenicai népirtás tényét is megkérdőjelezi, és arra hivatkozik, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik a kilencvenes évek elején történtekről.

A boszniai szerbek január 9-én ünneplik „államiságuk” napját, amely Radovan Karadzsics vezetésével 1992-ben hirdetett önállóságot jelent. Dodik az évfordulón államnak nevezte a Szerb Köztársaságot, de a daytoni megállapodás csak saját entitás létrehozására jogosította fel őket Bosznia-Hercegovinán belül. Két éve az Egyesült Államok korrupciós vádak alapján szankciókkal sújtotta Dodikot, de ez sem tántorította el attól, hogy újra fenyegetőzzön Bosznia-Hercegovina szétverésével és felosztásával. Dodik szerint, ha Christian Schmidt, bosznia-hercegovinai főképviselő törvénybe foglalja az ország állami tulajdonának elosztását, a Szerb Köztársaság nem fog habozni a függetlenség kikiáltásával. A függetlenséget a nép fogja támogatni, ami a legfontosabb.

Bosznia-Hercegovina térképe sajátos, a Szerb Köztársaság északi területe és egy másik, tőle elszakadt része keleten Szerbiával és Montenegróval határos, a két rész közötti szabad átjárást a brčkói körzet korridorja szavatolja. A föderációhoz tartozik két zsebkendőnyi terület a horvát határ mentén. A különböző nemzeti entitások nem a háború alatt alakultak ki, és a térségben évszázadok óta élnek a nyelvükben azonos, hitükben és írásmódjukban különböző emberek. A háború előtti népesség 4,3 millió volt, ma pedig 3,2 millióra zsugorodott, ebből 1,2 millió él a Szerb Köztársaság területén. Nem világos, hogy ha a Szerb Köztársaság kilép, akkor független marad-e, vagy megkísérel csatlakozni Szerbiához.