Bécsi diákok vallási megoszlása és a város nemzetközi kapcsolatai

Jelenleg a bécsi általános iskolások körében az iszlám vallásúak képviselik a legnépesebb csoportot, őket a nem vallásos diákok és a katolikusok követik. Az osztrák főváros oktatási igazgatóságára hivatkozva az MTI szerint a bécsi általános iskolások 35 százaléka muszlim, 26 százaléka nem vallásos, 21 százaléka római katolikus, 13 százaléka ortodox keresztény, a többiek pedig protestáns vagy más felekezethez tartoznak.

Kenan Güngör szociológus szerint, ha a magániskolák adatait is figyelembe vesszük, akkor csökkenne a muszlim diákok aránya, amelyek az ágazat körülbelül 10 százalékát teszik ki. A 2016-2017-es tanévhez képest megváltoztak az arányok, akkor még eltérő rendszer alapján vették számba a diákokat: 31 százalékukat katolikusnak, 28 százalékukat muszlimnak, 17 százalékukat vallás nélkülinek tartották számon.

Christoph Wiederkehr bécsi alpolgármester szerint a vallásszabadság értékes érték, és a hit magánügy. Ugyanakkor kiemelte, hogy az egyre sokszínűbb társadalomban „aktívan kell ellensúlyozni a problémás értékeket”. Bécsben a demográfiai változások ellenére a mindennapi együttélés jól működik más országokhoz képest, de a felmérések szerint a muszlim diákok átlagosan lényegesen vallásosabbak, és egyre elterjedtebbek a becsmérlő attitűdök, mint az antiszemitizmus, az LGBTIQ közösséggel szembeni szkepticizmus és a férfiak és nők közötti egyenlőség elutasítása.

Ezekre a fejleményekre reagálva Wiederkehr egy új kötelező tantárgy, a demokráciára nevelés bevezetését szorgalmazta az általános iskolák első évétől kezdve. Ez a tantárgy közös értékeket és nézeteket, valamint etikát, toleranciát és érdekes tényeket kellene hogy közvetítsen különböző vallásokkal kapcsolatban. „Közös hitünk a demokrácia” – fogalmazott Wiederkehr. Ha a bécsi oktatási tanácsos is támogatja, ez a kötelező tantárgy váltja fel a hitoktatást a tantervben, míg a hitoktatást csak fakultatív tantárgyként szabadna felajánlani.

Bécs nem csak az oktatás terén mutat példát, hanem nemzetközi kapcsolataiban is aktívan törekszik a fejlődésre. Szándéknyilatkozatot írt alá a kínai Sencsen várossal, hogy a jövőben elmélyítsék az együttműködést a zöld technológiák, a smart city, a digitalizáció és az élettudományok terén. Ez a megállapodás nyolc hónapon belül már a harmadik ilyen jellegű, korábban Bangkokkal és Sanghajjal is hasonló együttműködési szándéknyilatkozatok születtek.

Peter Hanke, a Bécsi Gazdasági Ügynökség elnöke szerint Bécset világszerte zöld, élhető és nemzetközi metropoliszként tartják számon, a klíma- és környezetvédelem terén felettébb aktív és innovatív cégekkel. Az együttműködés célja, hogy Bécs megmutassa Sencsennek, miként támogatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a klímasemlegességet célzó projekteket, az osztrák főváros cégei pedig részesülhessenek a kínai régió növekedéséből és innovációs potenciáljából.

Sencsent a kínai gazdasági növekedés egyik motorjaként tartják számon, ahol relatív magas az életminőség. Az 1980-ban különleges gazdasági zónaként kijelölt városnak ma körülbelül 17 millió lakosa van, ezzel Kína harmadik legnépesebb városa. A Bécs és Sencsen közti szándéknyilatkozat nyolc hónapon belül már a harmadik ilyen megállapodás, amelyek mind Bécs és partnervárosai erősségeire fókuszálnak: az információs- és kommunikációs technológiára, a smart city megoldásokra, az élettudományokra és a startup ökoszisztémákra.

A bécsi kulturális életben is fontos események zajlanak. Egy bécsi árverésen 62 400 euróért (25 millió forint) kelt el Wittelsbach Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, azaz Sissi magyar szabású bársonykabátja. A Dorotheum aukciós ház tájékoztatása szerint a keddi árverésen 48 100 eurót adtak egy a népszerű királynéról készült olajfestményért, személyes lovaglópálcája pedig 16 900 euróért cserélt gazdát. Ferenc József császár több személyes tárgya is szerepelt az aukción, például lovaglócsizmája 7800 euróért, míg szemüvege 19 500 euróért kelt el. A császári pár személyes használati tárgyai iránt nagy volt az érdeklődés.