Alexander De Croo könnyek között mondott le, a király elfogadta lemondását

Alexander De Croo belga miniszterelnök könnyek között jelentette be lemondását a választási eredményeket követően, amelyek csalódást okoztak számára. A BBC szerint De Croo egy hétpárti koalíciót vezetett, és úgy tűnik, nem lesz képes megtartani többségét. A vasárnap esti nehézségeiről sírva beszélt, és lemondása azonnal életbe lépett, de ügyvezetőként az új kormány megalakulásáig ő marad a miniszterelnök. A belga király elfogadta De Croo lemondását, és a kormány ügyvezetőként kezeli a napi ügyeket, valamint előkészíti a hatalomátadást.

Belgiumban a választások napján nemcsak az Európai Parlamenti (EP) választásokra került sor, hanem a szövetségi és regionális választásokat is megtartották. Az ország három különböző részre oszlik: a kétnyelvű Brüsszeli régióra, a frankofón Vallóniára és a hollandajkú Flandriára, így a belgák három különböző vezetést választanak, valamint egy német nemzetiségi önkormányzatot is.

Idén a választási eredmények meglepetést okoztak. Vallóniában és Brüsszelben a vallon liberálisok győztek, míg a flamand liberálisok akkora összeomlást mutattak be, hogy a hétpárti kormánykoalíció elvesztette a parlamenti többségét. A Le Soir szerint a jobboldali Reformista Mozgalom (MR) nagy sikert ért el, a párt mind a vallon régióban, mind Brüsszelben az első helyen végzett. Ezzel szemben a Szocialista párt jelentős csökkenést szenvedett el a 2019-es választásokhoz képest. A Politico információi szerint ezek az eredmények vezettek De Croo miniszterelnök lemondásához.

A flamand területeken az Új Flamand Szövetség (N-VA) megtartotta vezető pozícióját, míg a legnagyobb szélsőjobboldali párt, a Flamand Érdek (Vlaams Belang) jobb eredményt ért el, mint korábban, de az előrejelzéseknél kisebb növekedést mutatott, és országos szinten 14 százalékot kapott. De Croo gratulált az N-VA, a Vlaams Belang és a Vooruit pártok eredményeihez. Az N-VA vezetője, Bart De Wever korábban kizárta, hogy a Vlaams Belanggal kormányozzon, így most közép- és balközép pártokból kell szövetségeseket találnia a többség kialakításához.

A belga jobboldal erősödése az EP-választáson

Belgiumban kötelező a választáson való részvétel, ami magas részvételi arányt eredményez. Az utóbbi EP-választáson 88 százalék, míg most 89,23 százalék volt a részvétel.

A belgák 22 széket foglalhatnak el Strasbourgban, amelyek közül 8 helyet a vallonok, 13 helyet a flamandok és egy helyet a németajkúak kapnak. Az előrejelzések szerint a Vlaams Belang 13,96 százalékkal az első helyen végzett, következve a Mouvement Réformateur és az N-VA. A flamand kereszténydemokraták és a vallon szocialista párt 8 százalékon álltak, és összesen öt másik párt érte el az ötszázalékos küszöböt. Azonban a vigaszdíjként az előzetes eredmények szerint a Vlaams Belang nyerte az uniós választást, és Belgiumnak ugyanúgy 21 hely jut az EP-ben, mint Magyarországnak, de az ott győztes VB csak 3 képviselőt küldhet az uniós parlamentbe. A lemondott miniszterelnök pártja az uniós szavazáson csak tizedik lett és egy képviselője lesz az EP-ben. Alexander De Croo a választási eredményeket követően Twitteren fejezte ki csalódottságát és vállalta a felelősséget a rossz eredményekért.