EP-választás: jöhet a földindulás, de a teljes fordulat elmarad Brüsszelben

A közelgő európai parlamenti választások jelentős változást hoznak az Európai Unió pártpolitikai szintjén, és az Euronews legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a konzervatív erők erősödnek meg a leginkább.

A felmérés szerint a jobbközép, az ultrakonzervatív és a szélsőjobboldali pártok vezetnek a főbb uniós országokban, míg a liberális-demokraták valószínűleg fájdalmas vereséget szenvednek, a balközép oldal pedig várhatóan nem gyengül tovább, mint az előző két választáson, mivel most egy-két országban új helyeket tudnak maguknak megszerezni. Nagy kérdés, hogy a Magyarországról minden jel szerint bejutó Tisza Párt, valamint a jelenleg pártcsalád nélküli Fidesz hova húz majd.

Az Európai Néppárt (EPP) az előrejelzések szerint megtartja relatív többségét az EP-ben, de a szélsőjobboldali és ultrakonzervatív erők erősödésre számíthatnak. Franciaországban Marine Le Pen és Nemzeti Összefogás (Rassemblement National, RN) pártja, Olaszországban Giorgia Meloni és az Olaszország Testvérei (Fratelli d'Italia, FdI) pártja, Hollandiában Geert Wilders Szabadságpártja (PVV), valamint Romániában Adela Mirza Jobboldali Alternatíva (AD) pártja vezetik vagy versengenek az első helyért a közvélemény-kutatásokban.

Az EPP egyes tagpártjai, mint például Németországban a CDU-CSU, Lengyelországban a Polgári Platform (PO), Spanyolországban a Néppárt (PP) jól szerepelnek a felmérésekben. A Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportja valószínűleg csak a második helyért fog küzdeni, bár Olaf Scholz politikai tömörülése felzárkózni látszik, és Pedro Sánchez miniszterelnök választási eredményei új helyeket is szerezhetnek az S&D-nek az EP-ben.

A Renew Europe súlyos szavazatveszteségeket szenvedhet el, és Franciaországban csatatérré válik. Valérie Hayer, a Renew elnöke kizárta a holland liberálisokat a VVD-t az EP-frakcióból, miután Hollandiában négyes koalícióról állapodtak meg Wilders PVV-jével.

Az ECR föderalizmus-ellenességet, konzervatív szociálpolitikát és a francia-német uniós vezetés kritikáját képviseli, de megosztott a hagyományos konzervatív értékek és a szélsőjobboldali álláspontok között. Az ID és az ECR képviselőcsoportok erős migrációellenes és populista retorikával rendelkeznek, de az Oroszországhoz és Kínához való viszonyuk kibékíthetetlen ellentétet jelent közöttük.

A szélsőjobboldali vezetők között a megbékélés jelei mutatkoznak, Meloni és Le Pen tárgyalni fog az uniós választások után, ami egy lehetséges együttműködésre utal. Marine Le Pen a Corriere della Sera című olasz napilapban hangsúlyozta, hogy együtt győzhetnek Európában Melonival, és hogy a jobboldali erők a második legnagyobb frakciócsoporttá válhatnak az Európai Parlamentben a júniusi választásokat követően. Az olasz miniszterelnök azonban hűtötte a kedélyeket, mondván, valószínűtlen, hogy a két politikai tábor egyesülhet, és hangsúlyozta, hogy az ECR és az ID nem terveznek fúziót.

Az Európai Parlament politikai közegét az unió szerveződéséről szóló vita határozza meg, ahol a mérsékelt erők teszik ki a legnagyobb tömböt. A jobboldali nagy pártcsaládok egyezségre juthatnának, de a konzervatív tábor erősen megosztott. Az EPP föderalista vagy erősen Európa-párti, míg az ECR és az ID tagjainak többsége nem az, ami összeomolhatja a jobbközép-radikális és nacionalista hármas koalíciót.

Az Európai Bizottság következő elnökének kinevezése vitás ügy, mivel a nemzeti kormányok dönthetnek a kérdésben. Az Európai Néppárt, a Renew és az S&D közötti nagykoalíció újrakezdésének kilátása ellentétes lenne az uniós választók akaratával, míg az Európai Néppárt, az ECR és a Renew közötti koalíció szintén valószínűtlen.

A szélsőjobboldali pártok közötti feszültségek nem új keletűek, és a mostani újabb viták felértékelhetik a Fidesz EP-képviselőit. A Fidesz csatlakozása mind az ID, mind az ECR esetében konfliktusokat szülhet a magyar kormány szorosabb kapcsolatai miatt Oroszországgal és Kínával. A Fidesz a közvélemény-kutatások szerint gyengülni fog az előző ötéves ciklushoz képest.

Az AUR-Fidesz ellentéte kibékíthetetlennek tűnik, és az ECR esetében a Fideszt több nagyobb párt sem látná szívesen a frakcióban. Le Pen döntése, hogy elhatárolódik az AfD-től, stratégiai lépésnek tekinthető, mivel 2027-ben valószínűleg megpályázza a francia elnöki posztot.

Az EP-választások jelentős változást hozhatnak az EU politikai palettáján, de a mérsékelt politikai erők irányítását nem fenyegeti semmi. Az EPP új helyeket is szerezhet, például a Tisza Párt beülhet a képviselőivel az EPP-be, míg a szélsőjobboldali erők több képviselői helyet szereznek, de fragmentáltságuk miatt érdemi befolyásuk továbbra sem lesz a parlament döntéseire.