A műanyagszennyezés kezelésére új megoldások kellenek

A műanyagipar és a nagy olajvállalatok évtizedek óta félrevezető módon népszerűsítik az újrahasznosítást, mint a műanyaghulladék-kezelés megoldását, annak ellenére, hogy ez technikailag és gazdaságilag nem életképes. A világ műanyaghulladékának csupán körülbelül 10%-a kerül újrahasznosításra, miközben az egyszer használatos műanyagtermékek gyártása továbbra is növekszik. Egy erős nemzetközi egyezményre van szükség a probléma kezelésére, és a kormányközi egyeztetések fontos fordulóját Dél-Koreában tartják november végén, ahol az EU képviseletét a soros magyar elnökség delegációja adja.

A műanyagok az élet szinte minden területén jelen vannak, és a bakelit feltalálása óta számos hagyományos anyagot kiszorítottak. A világ teljes műanyagtermelése 2022-ben meghaladta a 400 millió tonnát, Kína pedig a globális műanyagtermelés 32%-ával a legnagyobb műanyaggyártóvá vált.

Az OECD elemzése szerint a világ műanyag-felhasználása 2019 és 2060 között majdnem megháromszorozódhat, a növekedést pedig a gazdasági növekedés és a feltörekvő gazdaságok felzárkózása hajtja. Kína és az Egyesült Államok a legnagyobb műanyag-felhasználók maradnak, míg Indiában a műanyagfelhasználás ötszörösére nőhet.

A műanyaghulladék kezelése globálisan eltérő: Európában nagy az égetés aránya, az Egyesült Államokban pedig a hulladéklerakókba kerül a műanyagok háromnegyede. A fejlődő országokban a helytelenül kezelt műanyaghulladék mennyisége sokszorosa a fejlett országokénak, és a fejlett országok műanyaghulladék-exportja morálisan kérdéses és gyakran illegális is.

A műanyagszennyezés súlyos globális problémát jelent, a műanyaghulladék-szigetek veszélyeztetik az óceánok biológiai egyensúlyát, és a műanyagokból származó vegyi anyagok az emberi szervezetbe is eljutnak. A műanyaggyártás visszaszorítása lenne a leghatékonyabb módja a környezetszennyezés csökkentésének, de az egyszer használatos műanyagtermékek gyártása továbbra is virágzik.

Az ENSZ égisze alatt zajló kormányközi egyeztetési folyamat célja egy jogilag kötelező erejű egyezmény kidolgozása. A tárgyalásokon patthelyzet alakult ki, és a fosszilis üzemanyag előállító cégek és petrolkémiai partnereik akadályozzák a folyamatot. Az egyeztetés lezárását az ENSZ idén november végén, egy Dél-Koreában rendezendő tárgyalási fordulóban reméli.