Zavargások törtek ki az Európai Unió tengeren túli területein
Az utóbbi napokban komoly erőszakhullám söpört végig Új-Kaledónián, egy francia tengeren túli területen, hat áldozatot követelve, köztük két rendőrt. A szigetcsoporton kialakult helyzet hátterében mélyen gyökerező ellentétek állnak az őslakosok és a francia telepesek leszármazottai között.
Új-Kaledónia a Csendes-óceán délnyugati részén helyezkedik el, és körülbelül 269 ezer embernek ad otthont. A szigetek jövőjét illetően az őslakos kanak népcsoport és a francia telepesek leszármazottai között merőben eltérő elképzelések alakultak ki. A kanakok függetlenségre vágynak, míg az európaiak a francia állam részeként képzelik el a terület jövőjét.
A feszültség a múlt hét elején erőszakos cselekményekbe torkollott, aminek következtében Emmanuel Macron elnök szükségállapotot hirdetett és háromezer rendfenntartót vezényelt a szigetországba.
A kanak őslakosság egy része a francia állammal és a nem őslakókkal szemben fordult, miután a párizsi parlament elfogadott egy alkotmánymódosítást, amely szavazati jogot adna körülbelül 25 ezer európai bevándorlónak és gyermekeiknek az új-kaledóniai választásokon.
A 1998-ban aláírt nouméai megállapodás értelmében a sziget önrendelkezését jelentősen kibővítették, és egy 20 éves elszakadási tervet vázoltak fel. A megállapodás értelmében 2018-ban, majd további két alkalommal függetlenségi népszavazást kellett tartani, amelyeken mindháromszor a maradás pártiak győztek. Az utolsó népszavazást azonban a kanakok jelentős része bojkottálta.
A francia parlament áprilisban kezdeményezte a nouméai megállapodás módosítását, amely szerint minden Új-Kaledónián született, vagy ott 10 éve élő személy részt vehetne a választásokon. Ez a lépés nagy felháborodást váltott ki a kanakok körében, akik szerint a választójog korlátozása szükséges az őslakosok politikai befolyásának megőrzése érdekében.
Új-Kaledónia Franciaország számára katonai és stratégiai szempontból fontos, valamint a szigeteken található a Föld nikkelkészletének jelentős része, ami a fenntartható fejlődés szempontjából kulcsfontosságú nyersanyag.
Az Európai Unió számára is fontos Új-Kaledónia, mivel a szigetlakók uniós állampolgároknak számítanak, de a szigetcsoport nem része az Uniónak, csupán tengeren túli területnek minősül. A nikkel ára a zavargások hírére emelkedett, ami rávilágít a sziget gazdasági jelentőségére.
Emmanuel Macron francia elnök a zavargások helyszínére érkezett, és bejelentette, hogy amennyiben a lakosság megszünteti az útakadályokat és a barikádokat, feloldja a rendkívüli állapotot és kivonja a rendfenntartókat. A választójogi reform életbe léptetését elhalasztották, és egy hónapon belül döntenek az intézményi reformokról.
