Jókai Mór és Petőfi Sándor barátságának zátonyra futása

Jókai Mór, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, aki olyan maradandó műveket alkotott, mint a Kőszívű ember fiai vagy az Aranyember, életében és halála után is sokakat foglalkoztatott. Személyes élete, különösen második házassága, amelyet egy 55 évvel fiatalabb nővel kötött, botrányt kavart, és barátságának végét jelentette Petőfi Sándorral.

Jókai Mór, aki eredetileg Ásvay Jókay Móricz néven született, Petőfi Sándor tanácsára változtatta meg nevét, hogy távol maradjon a nemesi előjogoktól. Kevés barátja volt, és különféle fóbiái is akadályozták társasági életét, például rettegett a kutyáktól. Fiatal korában tüdővész fenyegette, de a vidéki levegő meggyógyította.

Az 1848. március 15-i események során ismerte meg első feleségét, Laborfalvi Rózát, aki akkoriban a Nemzeti Színházban szerepelt. Házasságuk azonban nemcsak a családjától, hanem Petőfi Sándortól is elidegenítette, mivel Laborfalvi idősebb volt nála, és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

Jókai nemcsak íróként, hanem képzőművészként is tevékenykedett, fából és elefántcsontból készített emléktárgyakat, valamint festményeket is. Szenvedélyesen építette fel saját házát a Svábhegyen, és kertet is létesített mellette. A főzés iránti szeretete is ismert volt, sőt, Kakas Márton álnéven recepteket is publikált.

Második feleségül Nagy Bellát vette, aki 55 évvel volt fiatalabb nála, ami újabb botrányt okozott, és még a nevelt lánya is elfordult tőle. Jókai az egészséges életmód híve volt, vívott és tornázott, sőt, párbajban is részt vett.

Jókai Mór életének és munkásságának sokoldalúsága ma is lenyűgözi az olvasókat és a történészeket egyaránt. Az író halálának 120. évfordulóján érdemes megemlékeznünk róla, mint aki nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége volt.