Németországi kémügyek: Az AfD és a kínai kémkedés árnyékában

Németországban egymást érik a kémügyek, amelyek közül kettő is Kínával hozható összefüggésbe, és ezek az ügyek különösen kellemetlen helyzetbe hozzák az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot.

Egy héten belül két kémügy is kirobbant Németországban, mindkét esetben Kínának szolgáltattak ki titkokat a vádlottak. Az első ügy politikai vonzata nem volt, míg a másodikban az AfD egyik munkatársa került gyanúba. Az AfD egy másik EP-képviselőjelöltje korábban orosz pénz elfogadásával került hírbe. A június 9-i európai parlamenti választások előtt ezek az ügyek különösen kellemetlenek a párt számára, amelynek támogatottsága érzékelhetően csökkent a tavaly decemberi csúcs óta.

Az első ügyben három német állampolgárt tartóztattak le, akik katonailag hasznosítható innovatív technológiákról szereztek információkat Kína számára. Egy düsseldorfi cég működtetői, egy házaspár, és egy kínai hírszerző tiszt ügynöke voltak érintettek, akik egy speciális lézert is vásároltak és exportáltak Kínába engedély nélkül.

A második ügyben Maximilian Krah, az AfD EP-listavezetője került kereszttűzbe, miután letartóztatták egyik asszisztensét, Jian G.-t, aki az EU törvényhozásában zajló vitákról és a kínai ellenzék után is kémkedett. Olaf Scholz kancellár „nagyon aggasztónak” nevezte az AfD ellen felhozott vádakat.

Krah nem mondott le EP-listavezetői pozíciójáról, de hátrébb lép a kampányban, és az AfD hétvégi kampánynyitóján sem lesz jelen.

Sinan Selen, a német Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnökhelyettese szerint a német vállalkozóknak óvatosnak kell lenniük a kínai kapcsolatokkal, mivel a politika van az első helyen Kínában, és a vállalatoknak együtt kell működniük az állammal. A kínai kémkedés fókuszába egyre inkább a tudomány és a kutatás kerül.

Az AfD EP-listájának első két helyezettje, Krah és Petr Bystron is abba a gyanúba keveredett, hogy rajtuk keresztül kínai, illetve orosz befolyás érvényesül Európában. Bystron állítólag pénzt fogadott el Moszkvából, amit ő tagadott.

Az AfD népszerűségvesztése januárban kezdődött, amikor kiderült, hogy egy szélsőjobboldali titkos találkozón az AfD több politikusa is részt vett, ahol a „remigráció” ötlete merült fel. A párt támogatottsága a Forsa közvélemény-kutatása szerint 16 százalékra, az INSA szerint pedig 18,5 százalékra esett vissza.

Olaf Scholz kancellár a kémkedés vádjával őrizetbe vett Jian Guo, az AfD egyik prominens EP-képviselőjének asszisztense után hatékony felderítést sürgetett. Scholz szerint elfogadhatatlan a Németország elleni kémkedés, és a kémek azonosítását és bíróság elé állítását szorgalmazta.

A kínai külügy szóvivője, Vang Ven-bin a kémkedésről szóló jelentéseket „légből kapottnak” nevezte, és azzal vádolta őket, hogy Kína hiteltelenítésére és elnyomására irányulnak.