Érsek gyalogolt 160 kilométert, hogy változást követeljen Örményországban

Örményországban hetek óta tartó tüntetések sora bontakozott ki, miután a kormány döntése értelmében négy, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de évtizedek óta örmény megszállás alatt álló falut visszaadnak. Az országos méretűvé duzzadt tiltakozások élére a Tavus régió érseke állt, aki gyalogosan tett meg 160 kilométert, hogy a miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását követelje.

Az örmény kormány áprilisban hozott döntést a Tavus régió négy falujának Azerbajdzsánnak történő átadásáról. Ezek a falvak, bár hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, az első hegyi-karabahi háború óta örmény megszállás alatt álltak. A békefolyamat részeként jelenleg is zajlik a két ország közötti határ pontos kijelölése.

Azerbajdzsán gazdasági és katonai fejlődése jelentős volt az elmúlt évtizedekben, ami lehetővé tette számukra a második hegyi-karabahi háború megnyerését és Hegyi-Karabah elfoglalását. Azerbajdzsán Törökországgal szövetséges, míg Örményország Oroszországgal áll szövetségben, bár az orosz támogatás nem volt teljes körű.

Az orosz békefenntartók kivonulása Örményországból és a Nikol Pasinján orosz elnökkel kötött megállapodás, miszerint az orosz katonák elhagyják az örmény-azeri határt, tovább rontotta Moszkva és Jereván viszonyát. Pasinján bejelentette, hogy Örményország felfüggeszti tagságát a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében, és idén nem finanszírozza a katonai szövetséget.

Pasinján a Nyugat felé fordul, az EU-csatlakozás lehetőségét is felvetve, és fegyvervásárlásokba kezdett több országból. Örményország és Azerbajdzsán katonai ereje azonban összemérhetetlen, Örményország lényegesen kevesebbet költ katonai kiadásokra.

Az azeri fél követelései azonban növekednek, Ilham Alijev azeri elnök a Zangezur-folyosó megnyitását követeli. A közösségi médiában terjedő felvételek azeri fegyvereseket mutatnak, akik a Zangezur elfoglalására várnak.

Bagrat Galsztanján érsek a tüntetések élére állt, és 160 kilométert gyalogolt, hogy Pasinján lemondását követelje. A miniszterelnök nem tett eleget az ultimátumnak, így az érsek az ellenzéki pártok képviselőivel tárgyalt a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról.

Pasinján, aki a 2018-as "bársonyos forradalom" után került hatalomra, nem kedvelt személy Moszkvában. Az orosz állami média figyelemmel követi a tüntetéseket, és az orosz információs műveletek Pasinjánt gyengeséggel és inkompetenciával vádolják.

Az örmény miniszterelnök nehéz helyzetben van, hiszen Azerbajdzsán fenyegetése és a belső ellenzék között kell lavíroznia. Azerbajdzsán szándékai kulcsfontosságúak lehetnek az örmény stratégia sikerességében.