Globális éhínség sújtja a háborús övezeteket és a szamarak kiirtása miatt Afrikát

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és szélsőséges időjárási jelenségek miatt tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, és már 282 millió ember szorul sürgősen élelmiszersegélyre. Emellett egy új kínai divat következtében a szamarak iránti kereslet növekedése ötszáz millió ember élelmiszer- és vízellátását veszélyezteti, különösen Afrikában okozva katasztrófát.

A világszervezet szerdán közzétett jelentése alapján 2023-ban a konfliktusok alábbhagyása és a segélyszervezetek beengedése a harcok sújtotta zónákba döntő fontosságú lehet a helyzet javításában. A tavalyi év volt az ötödik egymást követő év, amikor emelkedett az élelmiszersegélyekre szorulók száma, mely 2022-ben 24 millióval nőtt.

Fleur Wouterse, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik vezető munkatársa kiemelte, hogy Szudánban és a Gázai övezetben különösen nagy szükség van beavatkozásra. Csak Gázából 600 ezer éhezőt regisztráltak, és összesen mintegy 700 ezren sodródtak az éhezés szélére.

A haiti helyzet is aggodalomra ad okot, ahol a fegyveres bandák a mezőgazdasági területeket is ellenőrzésük alá vonták és lefoglalták a terméseket. Az ENSZ 2016 óta ad ki éves jelentést a világ élelmezési helyzetéről, és Wouterse szerint a válság állandó Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Nigériában, Szíriában és Jemenben is. Az El Nino időjárási jelenség pedig súlyos szárazságokhoz vezethet Afrika nyugati és déli részén.

António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kritizálta a nemzetközi közösséget, amiért nem tesz eleget az élelmiszer-bizonytalanság ellen, és kiemelte: „A bőség világában gyerekek halnak éhen”.

A jelentés szerint a fegyveres konfliktusok 20 országban 135 millió ember élelmezését fenyegették, a gazdasági nehézségek 21 országban 75 millió embert, míg a szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály és az áradások, 18 országban 72 millió embert érintettek. Ugyanakkor 17 ország, köztük Ukrajna és a Kongói Demokratikus Köztársaság élelmezési helyzete javult, ami bizonyítja, hogy a helyi mezőgazdaság támogatása révén lehetőség van az élelmiszer-bizonytalanság fenyegetésének elhárítására.

Azonban a szamarak iránti kereslet növekedése új kihívást jelent az élelmiszer-biztonság terén. Kínában egy tévésorozat nyomán kirobbant divat hatására óriási kereslet alakult ki a szamarakra, mert a bőrükből főzött zselatinnak gyógyító erőt tulajdonítanak. A kínai szamárállomány nagy részét már kiirtották, a következő nyolc évben pedig letarolhatják az egész világot, ami ötszáz millió ember élelmiszer és vízellátását veszélyezteti.

A szamarak a becslések szerint 500 millió ember megélhetését biztosítják a világ legszegényebb közösségeiben, különösen Afrikában, ahol a szamár létfontosságú rengeteg mezőgazdaságból élő vidéki család számára. A szamárbőrből kivont kollagénből készített ejiaót manapság az élelmiszer- és szépségápolási termékek összetevőjeként használják, amelyről sok kínai fogyasztó úgy hiszi, hogy gyógyító hatású.

Az 55 tagú Afrikai Unió idén februárban az egész kontinensen betiltotta a szamarak és a szamárbőr exportját, de a legnagyobb kihívás az egész kontinensre vonatkozó tilalom betartatása lesz. Az ejiao iparágnak becslések szerint évente 5,9 millió szamárbőrre van szüksége, ami a szamarak nemzetközi árucikké válásához vezetett.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szamárbőr kereskedelme annak ellenére is virágzik, hogy a fenyegetés hatására valamennyi afrikai ország betiltotta a szamár és a szamárbőr exportját. Az ejiao ára a 30-szorosára ugrott az elmúlt évtizedben, és a kínai kereslet mértékét figyelembe véve nyolc és fél év alatt a világ valamennyi szamara eltűnik a Föld színéről.