Karsai Gábor: Tervgazdasági időket idéz a kormány új stratégiája

Különböző felmérések szerint Magyarország versenyképessége az elmúlt években folyamatosan romlott, így az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országává vált. A kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, amely azonban nem a versenyképességről, hanem inkább az ipari növekedésről szól, és a verseny szó is hiányzik belőle.

Visszaesés a versenyképességi rangsorokban

Az IMD versenyképességi rangsorában Magyarország 2023-ban hét helyet esett vissza, a 46. helyre került, ami az EU-tagállamok között a 20. helyet jelenti. Az MNB versenyképességi listáján az ország az EU-tagországok között a 19. helyen végzett, ami két helyezésnyi visszaesést jelent az előző évhez képest. Az MNB elnöke szerint a nemzetközi listákon való egyre gyengébb magyar szereplés oka részben módszertani, például a szubjektív felmérések túlzott aránya.

Visszatérünk a tervgazdaság szellemiségéhez?

A kormány új stratégiájában a magyar gazdaság romló versenyképességéről nem esik szó, sőt, az EU „folyamatosan csökkenő” versenyképességével szemben a magyar gazdaság már „többször bizonyított” versenyképességét emeli ki. A dokumentum célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU fejlettségi szintjének 90%-át érje el, a foglalkoztatási ráta 85%-ra, a GDP-arányos beruházási ráta pedig 30%-ra nőjön. A stratégia az ipar újraiparosítását helyezi középpontba, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években csökkent.

Lobbizás, lojalitás - a gazdaságirányítás alapjai

A stratégia szerint az államnak központi irányító szerepet kell vállalnia, és egy olyan szervezeti egységet kell létrehozni, amely partneralapú kapcsolattartási rendszert biztosít. A dokumentum részletekbe menő célok kitűzésével, például a drón ökoszisztéma fejlesztésével és az egészségügyi eszközök önellátásával foglalkozik. A versenyképesség ágazati növekedési célszámokra bontása vitatható, mivel az ágazatok dinamikusan változnak.

Verseny nélküli versenyképesség?

A stratégia nem foglalkozik a verseny fogalmával, helyette a verseny korlátozását sugalló kifejezések, mint a patriotizmus és a nemzeti bajnokok kinevelése, kapnak hangsúlyt. A Gazdasági Versenyhivatalra (GVH) bíznák az „alapvető jelentőségű” cégek kijelölését, ami a kormányzat centralizációs törekvéseinek megnyilvánulása lehet. A dokumentum az állam gazdasági szerepvállalását helyezi előtérbe, miközben az oktatás és egészségügy terén csak érintőlegesen esik szó, pedig ezek a területek jelentős elmaradást mutatnak az EU és a régiós versenytársak átlagához képest.

Újragondolás szükséges

A magyar gazdaságpolitika négy tévhite című cikk szerint a volumen szemléletű iparosítás és a betonba öntött beruházások nem garantálják a sikeres felzárkózást a magas jövedelmű, innovációvezérelt gazdaságokhoz. A növekedési modell és a számszerű célok nem szolgálják a hozzáadottérték-teremtés dinamizálódását, ezért újragondolás szükséges. A kormányzatnak szakítania kellene az állami vezérlésen és lojalitáson alapuló gazdasági modellel. A változtatásnak azonban kicsi az esélye.