A magyar digitalizáció jövője: kihívások és lehetőségek
A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen a digitális átalakulás és a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése. Tajthy Krisztina, a Digitális Vállalkozások Szövetségének főtitkára szerint a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége jelentős lemaradást mutat, ami gátolja az ország fejlődését.
Magyarország a digitalizáció terén az európai mezőny hátsó részében helyezkedik el, kivéve a digitális infrastruktúra és a kvantumszámítógép-kutatás területeit. A Digital Decade index szerint a magyar kkv-k többsége nem használja ki a digitális technológia adta lehetőségeket, és az állampolgárok digitális készségei is fejlesztésre szorulnak.
A hazai informatikai álláshelyek betöltetlensége mögött többek között a gazdasági hatások, infláció, háborús helyzet és az uniós források elapadása állnak. A munkaerőpiac növekedésében tapasztalható átmeneti megtorpanás ellenére a Hays riportja szerint hamarosan újra nőni fog az IT-szakemberek iránti kereslet.
A fejlődés érdekében szükség van egy átfogó oktatási paradigmaváltásra, a digitális készségek általánossá tételére, valamint a külföldi munkavállalók foglalkoztatását megkönnyítő beavatkozásra. A magyar vállalatok közül azok, amelyek nem kezdték meg az átalakítást a digitális gazdaságban való részvételre, saját maguk felszámolását döntötték el.
A Világgazdasági Fórum kutatása szerint az MI és más diszruptív technológiák elterjedése nettó pozitív hatással lehet a munkahelyekre, de csak akkor, ha a munkaerő digitális készségeit is igazítják a változó igényekhez. A technológiai fejlődés bizonyos szakmákat teljesen átalakít, míg más területeken nőhet a szakemberek iránti kereslet.
A pandémia alatt tapasztalható IT-fejlesztések után a piaci szereplők világszerte visszafogták beruházásaikat, ami minimális korrekciót idézett elő a munkaerőpiacon. Magyarországon a várva várt uniós források hiánya is visszafogta a vállalkozások beruházási kedvét.
A covid-időszak alatt sok vállalatnál felgyorsult a digitalizáció, de a legtöbb magyar vállalat nem él a digitalizáció lehetőségeivel. Az IVSZ javaslatcsomagot állított össze az újonnan felálló kormány számára, és a generatív mesterséges intelligencia berobbanásakor újra is gondolta azokat.
A mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz a gazdaságra, és Európában a szabályozás is fontos szerepet kap. Az AI Act világszinten elsőként szabályozza a mesterségesintelligencia-fejlesztési és felhasználási lehetőségeit. Magyarországon a kkv-k csak 3 százaléka használja az AI-t, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól, de az IVSZ érdeklődést érzékel a technológia iránt.
