Olajárak esése a közel-keleti feszültség ellenére

Április elején az izraeli-iráni feszültség hatására az olajár 90 dollárig emelkedett, de az előrejelzések ellenére nem ment magasabbra, és mostanra csökkenésnek indult, mivel a piac már felkészült az esetleges válságra.

Október 7-e óta, amikor a közel-keleti válság kirobbant, sokan várták a jelentős olajáremelkedést, hiszen a régió jelentős része az olajkitermelésben. Azonban az olajországok, mint Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak, Bahrein vagy az Emírségek, már régóta kerülik a konfliktust Izraellel, és a békés, olajalapú jólétre törekednek. Ezért a konfliktus nem terjedt ki szélesebb körben, és az olajárak is hamar stagnálásnak indultak.

A konfliktus jelenleg csak az Irán által támogatott terrorszervezetek, mint a Hezbollah, a Hamasz és a húszik tevékenységére korlátozódik. Az olajárak január óta némileg emelkedtek, de a közvetlen izraeli-iráni összecsapás lehetősége ellenére sem haladták meg a Brent esetében a 90 dollárt, ami elmarad a szeptemberi 95 dolláros csúcstól.

A piac már beépítette az árba a konfliktust, és bár sokan bevásároltak vagy spekulatív vásárlásokat eszközöltek, a két ország közötti feszültség nem terjedt ki az arab államokra. Irán számára is létfontosságú az olajkivitel fenntartása, így az olajútvonalak biztonságát nem kockáztatja. Az izraeli válaszcsapások, amelyek egy kritikus iráni légvédelmi elemet is kiiktattak, csak rövid távú áremelkedést okoztak, azóta a WTI 82 dollárig, a Brent pedig 86-87 dollárig csökkent.

A közel-keleti feszültség jövője még bizonytalan, de az olajkitermelés továbbra is magas, a tartalékok növekednek, így a helyzet nem hajtja fel az árakat. Az amerikai elnökválasztás közeledtével pedig várható, hogy az amerikai kitermelők fokozzák a termelést, ami további nyomást gyakorolhat az olajárakra.