A Budapest Airport megvásárlása: stratégia vagy költséges vállalás?
A magyar kormány nem hagyja el a Budapest Airport Zrt. megvásárlásának tervét, annak ellenére, hogy a költségvetési hiány már az év elején jelentős. A vételár a becslések szerint 4 milliárd euró körül mozoghat, de a kormány kevesebbet tervez fizetni az 80 százalékos részesedésért.
A költségvetési hiány gyors növekedése ellenére a kormány továbbra is kitart a Budapest Airport Zrt. megvásárlása mellett. A tervezett hiányt az év első három hónapjában majdnem teljes egészében elérte a költségvetés, és a pénzügyminiszter 675 milliárd forintnyi megszorítást jelentett be, amely beruházási kiadások elhalasztását jelenti. A repülőtér-üzemeltető megvásárlására vonatkozóan a vételár tavalyi közbeszédben 4 milliárd euró (1500–1600 milliárd forint) körül mozgott, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az állami rész kevesebb lesz 774 milliárd forintnál.
A magyar állam először 80 százalékos tulajdonrészt vásárolna a repülőtérben, a maradék 20 százalék pedig a francia Vinci Airports kezében maradna. A tranzakció lezárása után az állami tulajdon 51 százalékra csökkenhet, mivel a kormány tervezi egy rész eladását egy katari befektetőnek. A 24.hu becslése szerint a 80 százalékos részesedés és a Budapest Airport közel 1,5 milliárd eurós hitelállománya alapján a magyar állam által fizetendő vételár 774 milliárd forint körül lehet. Nagy Márton azonban úgy nyilatkozott, hogy az ár kedvezőbb lesz, mint amit a médiában megjelent.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számlájára 848,8 millió euró érkezett, amely az államnak lehetővé teszi a Budapest Airport részvényeinek megszerzését. Tavaly karácsony előtt döntött erről Nagy Márton, és az alapítói határozatban szerepelt, hogy az összeg a repülőtér 80 százalékos részesedésének megvásárlására szolgál. A forrásteremtéshez vagyoneladás és hitel is hozzájárult, például az Erste Bank, a Vienna Insurance és a Yettel állami részesedésének eladása.
Január 31-én újabb tőkeemelés történt a Corvinusban, amely során az Antenna Hungária Zrt. állami tulajdonban lévő részvénycsomagját apportálták, és 305 millió euró készpénzes emelés is történt. Az állami kisebbségi részvénycsomagot 167,5 milliárd forintra értékelték, a készpénz pedig 120 milliárd forint körüli összeg a jelenlegi árfolyamon. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az újabb tőkeemelés nem a Budapest Airport kivásárlásához volt szükséges.
A repülőtér-üzemeltető magas vételárának megértéséhez a múltba kell tekintenünk. A Horn-kormány 1997-ben adta át a repülőtér üzemeltetését egy kanadai cégnek, amely 12 évre kapta meg a jogot. Az első Orbán-kormány jogszabály-változtatással kiebrudalta a befektetőt, ami később 76,2 millió dolláros kártérítést eredményezett. A 2000-es évek közepén a BA vagyonkezelői jogának csorbulása esetére a kormány teljes kártalanítást ígért, ami a privatizáció idején a befektetők számára biztosítékot jelentett. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2012-ben közel 1000 milliárd forintra tette a szerződésből következő terhet.
A repülőtér-üzemeltető magas vételárát a privatizáció idején kecsegtető növekedési kilátások és az álomgaranciák is magyarázzák. A brit BAA például az EBIDTA 30-szorosát fizette a repülőtérért, ami kiugróan magasnak számított. A kormány a repülőtér megvásárlását stratégiai létesítményként és a turistaforgalom növelésének eszközeként értékeli.
A repülőtér megvásárlása mellett a kormány más befektetésekre is készül, például a spanyol motorvonatgyártó Talgo S.A. megvételére. A repülőtér-bevásárlást a kormány a jelenlegi konstrukció megváltoztatására törekszik, hogy nagyobb beleszólása legyen az ügymenetbe és a fejlesztés irányaiba. A várható forgalomnövekedés és a kínai áruforgalmi központ terve miatt esélyes, hogy a közeljövőben nagy építkezések kezdődjenek a repülőtéren.
