A magyar infláció növekedésének kockázatai és az inflációs spirál veszélye
Az infláció Magyarországon a közeljövőben valószínűleg emelkedni fog, ami aggodalomra ad okot, különösen az inflációs spirál kialakulásának lehetséges veszélye miatt. Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője szerint a bérdinamika és a termelékenység növekedése közötti összhang hiánya jelentős reálbér-emelkedést eredményezhet, ami vagy a munkanélküliség növekedéséhez, vagy az infláció újbóli felugrásához vezethet.
A fogyasztói árindex az idei első három hónapban alulmúlta a várakozásokat, azonban a szolgáltatások árának emelkedése jelentős volt, ami meghaladta a jegybanki célt. Ez a jelenség nem csak Magyarországon, hanem az eurózónában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető, ami óvatosságra inti a jegybankokat.
Eppich Győző szerint a szolgáltatások inflációjának magas szintje önmagában még nem jelent problémát, azonban az eltérés mértéke okozhat aggodalmat, különösen, ha a korábban alacsony inflációs tételek, mint az élelmiszerek és iparcikkek, nem képesek ellensúlyozni a magas szolgáltatásinflációt. A szolgáltatások költségszerkezetében a bérköltségek dominanciája miatt a magas szolgáltatásinfláció a magas bérnövekedésre és az inflációs várakozásokra is utalhat.
A jegybankok a munkaerő-piaci feszesség miatt is figyelemmel kísérik a szolgáltatásinflációt, mivel ez nehezítheti a bérnövekedés csökkenését és a szolgáltatásinfláció mérséklődését. Az inflációs várakozások a jelenbeli inflációra is visszahatnak, és a korábbi magas inflációs időszakok után a szereplők könnyebben emelhetik meg inflációs várakozásaikat.
A bérezésekben jelen lévő visszatekintő inflációs komponens és a munkaerő-piac feszessége miatt a munkavállalók képesek lehetnek a múltbeli magas infláció érvényesítésére a béremeléseknél. A magyar kamatpolitikával kapcsolatban fontos, hogy az inflációs alapfolyamatokat jobban megragadó mutatók évesített hó/hó mutatója már hónapok óta 3-3,5% környékén mozog, ami azt jelenti, hogy még egy visszagyorsuló infláció mellett is lehet majd 1,5-2% körüli reálkamat-tartalma a magyar eszközöknek.
Összességében az infláció ismételt gyorsulásának esélye Magyarországon nagyon nagy, szinte biztos, és a kérdés inkább az emelkedés mértéke és szerkezeti összetétele. A vártnál jelentősebb bérdinamika aggasztónak tekinthető inflációs szempontból, különösen, ha a vállalatok nem kezdenek el leépítéseket, ami az inflációs spirál kialakulásának valószínűségét növelheti.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágási mozgástere azonban szűkült, ami a forint árfolyamára is hatással volt. A Portfolio szakértői felmérése szerint minden megszólaltatott szereplő 50 bázispontos kamatvágásra számít, így 7,75%-ra mérséklődne az alapkamat. A további vágási pályával, és így az év végi kamatszinttel kapcsolatban azonban már van szórás. A piaci kamatvágási várakozások beszűkülése mellett a forint árfolyama 395 körülig esett az euróval szemben, ami a Fed-től kiárazott kamatvágásokra, illetve az izraeli-iráni konfliktusra vezethető vissza. Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint nem is biztos, hogy egyáltalán van még érdemi kamatvágási mozgástere az MNB-nek. Az inflációs célsávon belülre süllyedő infláció kapcsán év végéig újbóli gyorsulásra számítanak a szereplők, ami óvatossá teheti az MNB-t a kamatcsökkentések ütemével kapcsolatban.
