A magas üzemanyagárak és a költségvetési hiány összefüggései Magyarországon

Magyarországon nem csupán az adók tehetők felelőssé az üzemanyagok magas áráért, hanem más tényezők is hozzájárulnak a helyzethez – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter.

Varga Mihály a közösségi médiában osztott meg egy táblázatot, amely az Európai Bizottság adatai alapján mutatja be az üzemanyagok adóterhének arányát az Európai Unió különböző tagállamaiban. A táblázat szerint Magyarország az egyik legalacsonyabb adóterhet alkalmazza a 95-ös benzinnél, mindössze 46 százalékot.

Ez az arány jelentősen alacsonyabb, mint például Ausztriában (52%), Németországban (55%), vagy azonos Szlovákiával és Csehországgal (49%). Lengyelországban is hasonló a helyzet, ott szintén 46 százalék az adóterh.

A legmagasabb adóterhekkel Finnország, Görögország, Írország, Málta és Olaszország büszkélkedhet, ahol az adóterh 56 százalékra rúg. A lista végén Románia és Bulgária található 43 százalékkal, illetve Ciprus 44 százalékkal.

Azonban a magyar gazdaság egy másik területén, a költségvetési hiányban, kevésbé állunk jól. Magyarország volt a második legmagasabb a költségvetési hiányt mutató ország az EU-ban a 2022-es 6,2%-ról 6,7%-ra emelkedett deficitjével. Ezzel az Európai Unió egyik legnagyobb hiányát mutató országgá váltunk.

A legmagasabb GDP-arányos hiányt Olaszország (-7,4%), Magyarország (-6,7%) és Románia (-6,6%) érte el. Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási hiány a 2022-es 3,7%-ról 2023-ra 3,6%-ra csökkent, az EU-ban viszont 3,4%-ról 3,5%-ra nőtt.

Tavaly Ciprus, Dánia (mindkettő +3,1%), Írország (+1,7%) és Portugália (+1,2%) kivételével valamennyi tagállam hiányt jelentett. A magyar államadósság 74,1%-ról 73,5%-ra csökkent, miközben az euróövezetben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 90,8%-ról 2023 végére 88,6%-ra, az EU-ban pedig 83,4%-ról 81,7%-ra csökkent.

2023 végén a GDP-hez viszonyított államadósság aránya Észtországban (19,6%), Bulgáriában (23,1%), Luxemburgban (25,7%), Dániában (29,3%), Svédországban (31,2%) és Litvániában (38,3%) volt a legalacsonyabb. Tizenhárom tagállam államadósság-aránya meghaladta a GDP 60%-át, a legmagasabb Görögországban (161,9%), Olaszországban (137,3%), Franciaországban (110,6%), Spanyolországban (107,7%) és Belgiumban (105,2%).

A kormányzati kiadások és bevételek aránya mind az euróövezetben, mind az EU-ban csökkent 2022-hez képest. 2023-ban az euróövezetben a kormányzati kiadások a GDP 50,0%-át, a kormányzati bevételek pedig 46,4%-át tették ki, míg az EU-ban ezek az értékek 49,4%, illetve 45,9% voltak.

A magyar költségvetés idén is elszállóban van, ugyanis március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, vagyis a harmadik hónap végére összejött az egész évre tervezett hiány 92,8 százaléka. A magas hiány miatt 675 milliárdos megszorítást jelentett be Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi kormányinfón.

: (MTI/Blikk) : (Eurostat jelentés)