Magyar alapítványi egyetemek pereskedése az EU-val

Az Európai Unió Bírósága befogadta hat magyar alapítványi egyetem keresetét, amelyek az Erasmus-programmal kapcsolatos ügyben fordultak az intézményhez.

Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében felfüggesztette három magyarországi operatív program 55 százalékának kifizetését, és megtiltotta az uniós intézményekkel való szerződéskötést a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályai miatt. A magyar kormány és az uniós tisztviselők közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, így a per elindult. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a per akár másfél-két évig is eltarthat, hacsak a kormánynak nem sikerül időközben kiegyeznie Brüsszellel.

A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla elmondta, hogy a brüsszeli döntés miatt több tízmillió eurót veszítettek, beleértve egy 14,4 millió eurós nagy egyetemi pályázatot is. Amennyiben a pert megnyerik, az összeget kamatostul megkaphatják, de ez egy külön eljárásban dől majd el, ahol bizonyítani kell, hogy az intézetet anyagi kár érte és jogosult a visszatérítésre.

A magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel szembeni fellépés oka az volt, hogy az Európai Bizottság nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját. Ez a gyakorlatban az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból való kizárást jelentette. A hat egyetem, köztük a Semmelweis, 2023 májusában beperelte az EU Tanácsot, és a bíróság a beadvány befogadhatóságát vizsgálva, két hete befogadhatónak minősítette a keresetet, így hamarosan elkezdődhet a per.

A magyar egyetemek beadványa a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy az egyetemi döntéshozatal, köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések, az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. Az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításáért 2023 elején hét miniszter mondott le a kuratóriumi tagságáról, de ez eddig nem hozott eredményt. Merkely Béla reméli, hogy az EU Tanács még idén úgy dönt, hogy visszalép a pertől és megegyeznek az ügyben, de a Népszava forrása szerint erre kevés az esély. A kereset elfogadásának köszönhetően most egy 1,5-2 éves pereskedés fog elindulni az Európai Tanács és a hazai érintett intézmények között. Okafogyottá válik a per akkor is, ha a kormány az uniós kritikák mentén változtat a szabályokon.