Ez lehet most a legnagyobb kérdés a kormány asztalán

A kormány célja, hogy 2030-ra elérje az uniós fejlettség 90 százalékát, és ebben kulcsfontosságú szerepet játszanak a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek a magyar vállalkozások 99,9 százalékát teszik ki. Az Index által megkeresett szakértők szerint a versenyképesség növelése érdekében a kormány a magasnyomású gazdaságpolitikát alkalmazza, és ennek keretében négy kulcspontot jelölt meg.

A nehéz gazdasági időszakot követően a kormány a növekedésre és a versenyképesség javítására koncentrál. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy kulcspontot határozott meg a versenyképesség növelésére: a hazai beszállítók részarányának növelése, a nemzeti bajnokok számának növelése, az exportképes kkv-k számának növelése, és a profit­egyenleg hiányának megszüntetése. A kabinet új versenyképességi stratégiáját is ismertette a napokban.

Petrik Márk, a Hepenix Kft. ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség alappillérei a költséghatékony működés, a folyamatos fejlesztés és a robosztus működés. A világjárvány alatt kiderült, hogy a cégek nem voltak felkészülve az ellátóláncban bekövetkező szakadásokra és a kereslet hirtelen változásaira, ezért rugalmas termelésre van szükség. A termelési folyamatok átstrukturálása és a technológiacentrumú rugalmas gyártócellák hálózatának kiépítése megoldást jelenthet.

A versenyképesség számszerűsíthető fokmérője nincs, de a tényezői mérhetők és monitorozhatók. A kormányzatnak megfelelően kell működtetnie a pályázati rendszert, hogy a támogatások hatékonyan felhasználhatók legyenek. A robotizáció és a CNC forgácsolókba történő beruházások előfeltétele a gyártási folyamatok kialakult rendszere.

A kiszámítható jogi és makrogazdasági környezet, az energiaárak és az adókörnyezet stabilizálása, a munkaerőpiac kiegyensúlyozott fenntartása, a stabil árfolyam és inflációs gazdaságpolitika, valamint az energetikai és infrastrukturális beruházások támogatása mind hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez. A befektetők számára vonzóbbá teheti Magyarországot, ami a hazai vállalatok versenyképességének növelésében is lépcső lehet.

Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom eszközeinek bevezetése, mint például a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a robotizáció és a kollaboratív robotmegoldások, jelentősen javíthatják a vállalatok versenyképességét. A bigdata-elemzések és a prediktív karbantartás is növelik a termelés biztonságát és csökkentik a fenntartási költségeket. A kibertéri modellezés és a gyártás megfelelő monitorozása a tervezés hatékonyságát is fejleszti.

A magyar KKV-szektor hiányosságai között szerepel a működési kultúra és gyakorlat hiánya, mivel a rendszerváltozás óta jelentek meg. A cégvezetésnek és a tulajdonosoknak elengedhetetlen a vállalatvezetési és menedzsment tudás elsajátítása és folyamatos fejlesztése, valamint az európai cégvezetési kultúra és tapasztalatok vizsgálata.