A közlekedési bírságok elkerülésének módszerei
Az elmúlt években a rendőrség több száz olyan céget és magánszemélyt azonosított, akik rendszeresen változtatják az autóik bejegyzett üzembentartóit, hogy elkerüljék a közlekedési bírságokat. A Traffix közlekedési blog április eleji cikke szerint a rendőrség már hat éve tisztában van ezzel a gyakorlattal, amely a közigazgatási eljárások és a határidők kihasználásával működik.
A gyorshajtásokat gyakran rögzítő sebességmérő berendezések által készített képfelvételek alapján automatikusan készülnek el a bírságok, amelyek összege a közelmúltban 39 ezer és 390 ezer forint között mozog. Mivel a rendőri létszám alacsony, a gyorshajtókat ritkán állítják meg a helyszínen, így utólag nehéz megállapítani, ki vezette a járművet. Az objektív felelősség elve alapján az autó tulajdonosát terheli a bírság, hacsak nem jelzi, hogy a járművet eladták vagy ellopták.
A rendőrség a határozatokat nyolc napon belül küldi ki, de a kézbesítési folyamat hosszú időt vehet igénybe, amennyiben a címzett nem veszi át az ajánlott levelet. Az érintettnek ezután 30 napja van arra, hogy fellebbezzen vagy befizesse a bírságot. Ha nem reagál, a rendőrség csak később értesíti a kormányhivatalt, amely ekkor már nem tudja kivonni a forgalomból az autót, ha az időközben tulajdonost váltott.
A csalások egyik eleme, hogy az autókereskedő cégek illetékmentesen adhatják-vehetik a járműveket, és sokszor hajléktalanok nevén futnak a csalásra épülő vállalkozások. Amikor az adósság túl nagy lesz, a céget egyszerűen bedöntik.
A rendőrség adatai szerint a közlekedési bírságok miatt indított eljárások száma növekedett az elmúlt években. 2020-ban közel 49 ezer, 2021-ben 60 ezer, 2022-ben pedig 67 ezer esetben választották a járművek forgalomból történő kivonását. A közúti szabálysértések miatt kiszabott bírságok összege egy átlagos évben 20 milliárd forint körül mozog, de ennek csak egy részét fizetik be.
A bírsághalmozó cégek és magánszemélyek gyakran változtatják meg a járműveik üzembentartói jogát, átlagosan 2-3 havonta. A rendőrség több mint 128 ezer esetben indított eljárást a fantomizált autók gazdáival szemben, és az adóhatósághoz fordult a bírságok behajtásáért.
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint az ilyen típusú visszaélések száma csökkenne, ha megváltoztatnák az autók átírására vonatkozó jogszabályt. Javasolja, hogy az illetékmentes átírás előfeltétele legyen, hogy ne legyen folyamatban közigazgatási eljárás, illetve rendezetlen közigazgatási bírság az autóval kapcsolatban.
A rendőrség szerint a közigazgatási bírságok nyitott követelésállománya 2020 és 2022 vége között meghaladta a 10 milliárd forintot. Ezenfelül 2,5 milliárd forint bírság gyűlt össze az útdíjfizetés elmulasztásából, és további 1,7 milliárd forintot nem fizettek be olyan szabálysértések után, amelyek nem tartoztak az objektív felelősség körébe.
A közlekedésrendészet büntetőeljárásokat kezdeményezett a csalások miatt, a nyomozást pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi. Az ORFK tájékoztatása szerint a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálatával és az új KRESZ-szel kapcsolatos jogalkotással szeretnék visszaszorítani a bírságok megúszásának lehetőségét.
