Új korszak kezdődik a monetáris politikában

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisi ülésén várhatóan 50 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre, amivel 7,75 százalékra csökken az alapkamat. A változások a közel-keleti konfliktus és a nemzetközi gazdasági folyamatok tükrében is óvatosságra intenek.

Míg korábban valószínűnek tűnt, hogy az MNB áprilisban is a 75 bázispontos lazítási tempónál marad, az elmúlt időszakban bekövetkezett események, köztük az amerikai infláció emelkedése miatt új, lassabb ütemű szakaszba lép a kamatcsökkentési ciklus. Virág Barnabás jegybanki alelnök szerint a monetáris politika gyors lépésekkel operáló szakasza lezárult, és a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul.

Az Economx által megkérdezett szakértők többsége 50 bázispontos kamatvágásra számít. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a magyar inflációs adatok havi szinten 0,8 százalékos növekedést mutatnak, ami óvatosságra inti a jegybankot, és a márciusi inflációs adat ugyan alacsonyabb a februárinál, de a nagyobb gazdaságokban, mint az USA és az Egyesült Királyság, az infláció ragadósabbá vált.

Az infláció és a forint árfolyama

Az elemzők szerint az áprilisi inflációs adat még 4 százalék alatt maradhat, de a későbbiekben az éves szintű mutató 4-5 százalék között mozoghat. A reálbérek növekedése és a kiskereskedelem javuló forgalmi adatai, valamint az ipar jobb teljesítménye inflációs nyomást gyakorolhatnak a keresleti oldalon.

Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy a geopolitikai feszültségek miatt a kőolaj világpiaci ára 100 dollár felé emelkedhet, ami a hazai fogyasztói kosárban jelentős súlyt képviselő üzemanyagok árát is befolyásolhatja. Jelenleg több mint 4,5 százalékos reálkamat figyelhető meg Magyarországon, amely várhatóan csökkenni fog, és bár a szakértők 50 bázispontos kamatcsökkentést várnak, racionális érvek sorakoznak fel a 25 bázispontos csökkentés mellett is.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint az MNB két malomkő között őrlődik: az infláció alakulása lehetővé tenné az alapkamat további mérséklődését, de a nemzetközi környezet továbbra sem kedvező. A Fed és az EKB várható kamatpolitikája is befolyásolja a forint árfolyamát.

Nyeste Orsolya, az Erste elemzője is 50 bázispontos kamatcsökkentésre számít, és rámutatott, hogy a szerkezet nem volt megnyugtató az erős szolgáltatásinfláció miatt.

A közel-keleti konfliktus hatása

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője szerint a közel-keleti konfliktus és az amerikai gazdasági adatok miatt a jegybank óvatossága indokolt. A hazai hozamgörbe jelentősen eltolódott felfelé, a kötvényhozamok az idei csúcsot jelentő 7-7,2 százalékos sávba ugrottak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az MNB óvatosabb kamatcsökkentési ciklusra van szüksége, és nem érdemes meglepni a piacokat. A forint árfolyama jelentős erősödést mutatott a márciusi ülés után, de az amerikai adatok és a dollár erősödése miatt ismét gyengülni kezdett.

A kamatcsökkentés hatása

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az 50 bázispontos kamatcsökkentés szinte biztosra vehető, és valamelyest védelmet nyújthat a forint leértékelődése ellen. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Magyarország vezető elemzője is hasonlóan látja a helyzetet.

Molnár Dániel hozzátette, hogy a kamatstop intézménye védi a lakosságot, így a változó kamatozású hitellel rendelkezők helyzetét a kamatdöntés nem befolyásolja. A kereskedelmi bankok ajánlataiban fokozatosan megjelennek a jegybanki kamatok, így a hitelt felvenni kívánók alacsonyabb piaci kamatokkal találkozhatnak, de ugyanez a helyzet azokkal, akik most akarják megtakarításaikat például betétben elhelyezni.