A magyar kormány Ukrajna-politikájának változása
A magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikája változóban van, amelynek hátterében nem csupán a köztársasági elnök, Sulyok Tamás diplomáciai lépései állnak, hanem Orbán Viktor és Giorgia Meloni egyezkedései is.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a közelmúltban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Három Tenger Kezdeményezés (3TK) csúcstalálkozóján, ahol kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót és támogatja Ukrajnát a menekültek segítésében és a humanitárius segítségnyújtásban. Sulyok hangsúlyozta a mielőbbi tűzszünet és a fenntartható béke fontosságát, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogainak visszaállítását és garantálását.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint a köztársasági elnök folytatja elődje, Novák Katalin politikáját, és a magyar diplomácia így a barátságosabb arcát mutatja a nemzetközi porondon. A Fidesz által jelölt köztársasági elnökök az orosz agressziót ítélték el, és Novák Katalin után Sulyok is külön találkozón tárgyalt Zelenszkijjel.
A magyar politika változását Szent-Iványi nem Sulyok tevékenységének, hanem a Fidesz körüli európai politikai hangulat változásának tulajdonítja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyre több tárgyalást folytat ukrán partnereivel, amelyek valószínűleg egy Orbán-Zelenszkij-találkozó előkészítését szolgálják. A Fidesz célja, hogy csatlakozzon az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR), amelynek tagja a lengyel PiS is, és ebben a szervezetben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egyértelművé tette Orbán Viktornak, hogy a Fidesz csak akkor csatlakozhat, ha változtat Kijevvel kapcsolatos politikáján.
Az orosz-ukrán háború felborította az európai biztonsági rendszert, és Ukrajna a NATO-tagság helyett az európai integrációt és a regionális együttműködést erősíti. A 3TK társult partnerként fogadta be Ukrajnát, amely a térségi együttműködés fontos szereplőjévé válhat. A 3TK-t a lengyelek és a horvátok kezdeményezték, és az USA számára a kelet-nyugati irányú kínai-orosz nyomulással szembeni ellensúlyként szolgálhat.
Szent-Iványi szerint a 3TK a lengyel, horvát és román irányítás alatt áll, és nem lát konfliktust a magyar-szerb-szlovák együttműködés és a 3TK kezdeményezői között. A 3TK üzleti fórumát 2025-ben Budapesten tervezik tartani, és a következő csúcstalálkozót is a magyar fővárosban rendezik majd.
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszter-helyettes szerint a 3TK fontos szerepet játszhat Ukrajna háború utáni újjáépítésében és az európai uniós integrációban. A 3TK-n keresztül Ukrajna erősítheti kapcsolatait a szabad világgal, és a tagállamok csatlakozhatnak egy nemzetközi garanciarendszerhez, amely a háborús kockázatok ellen biztosítékot jelent.
