Washington 100 millió dollárt fektetett be egy katonai bázisba, amely most haszontalanná válhat
Megállapodás született az Egyesült Államok és Niger között, hogy az afrikai országban állomásozó amerikai katonák elhagyják a területet, egy olyan bázis után, amelybe több mint 100 millió dollárt fektettek.
Az Egyesült Államok és Niger közötti megállapodásról egy ismeretlen forrás számolt be a Reuters hírügynökségnek, miután Kurt Campbell, az amerikai külügyminiszter-helyettes tárgyalásokat folytatott a nigeri vezetéssel. A tárgyalások eredményeként az amerikai katonák kivonulásáról döntöttek. Tavaly több mint ezer amerikai katona tartózkodott a két nigeri bázison, amelyek közül az egyik, az Agadez közelében található 201-es légi bázis, drónok üzemeltetésére szolgált. Ezt a bázist több mint 100 millió dollárból építették ki.
A 201-es légi bázist 2018 óta használták az Iszlám Állam fegyveresei és az al-Kaida társszervezete, az Iszlám és Muszlimok Támogató Gyülekezete elleni harcban a Száhel-övezetben. Azonban a 2023. július 26-án történt puccs után a hatalomra került tábornokok felmondták a nyugati szövetségesekkel kötött katonai együttműködési megállapodásokat, kiléptek az ECOWAS-ból és szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal.
A közeljövőben kétoldalú megbeszélések kezdődnek az amerikai csapatok kivonásának részleteiről. A források szerint, annak ellenére, hogy az amerikai katonák távoznak, a két ország között a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok továbbra is fennmaradnak.
Ez a fejlemény nem egyedi a régióban, hiszen Csád is felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja ki csapatait az országban lévő katonai támaszpontról. A magyar parlament tavaly döntött arról, hogy 2024-ben egy 200 fős magyar katonai erő hajt végre majd katonai missziót az afrikai országban.
A csádi légierő vezérkari főnöke, Idriss Amine Ahmed levelet küldött az amerikai védelmi attasénak, amelyben arra kérte az Egyesült Államokat, hogy szüntesse be a katonai jelenlétét a bázison. Az amerikai külügyminisztérium azonban tagadta, hogy Csád kérte volna az amerikai erők távozását, és azt állította, hogy a két ország megállapodott abban, hogy a közelgő csádi elnökválasztást követően felülvizsgálják biztonsági együttműködésüket.
Mahamat Deby ideiglenes csádi elnök, aki három évvel ezelőtt, apja halála után ragadta magához a hatalmat, a május 6-i választásokon várhatóan meghosszabbítja családja három évtizede tartó uralmát. Deby januárban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a szuverenitás szükségességét hangsúlyozta. A héten a France24 francia műsorszolgáltatónak adott interjújában az elnökaspiráns kijelentette, hogy Csád „szabad és független ország”, és együtt kíván működni minden olyan nemzettel, amely tiszteletben tartja ezt.
Mali, Niger és Burkina Faso katonai vezetői, akik az elmúlt három évben mindannyian hatalomra kerültek, szintén megszakították a biztonsági kapcsolatokat korábbi nyugati szövetségeseikkel, miközben a térségben egyre erősödik a Nyugat-ellenesség, különösen a volt gyarmati hatalom Franciaországgal szemben. Oroszország kihasználta ezt az érzést, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait ezekkel az országokkal.
Magyar szempontból azért érdekes a hír, mert tavaly ősszel döntött róla a magyar parlament, hogy 2024 tavaszán a Honvédség egy 200 fős magyar katonai kontingenst vezényel Csádba.
