Geotermikus energiahasználat Magyarországon: lehetőségek és kihívások
Az elmúlt időszakban több bejelentés is született a geotermikus energia hazai hasznosításával kapcsolatban. A kormány geotermikus stratégiát hirdetett, a Mol Nyrt. pedig geotermikus kutatásokba kezd. A Másfélfok think tank által szervezett szakmai fórumon Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus, az MTA doktora ismertette a geotermia hazai lehetőségeit.
A geotermikus energia hazai helyzetét illetően Vigh Péter, a Másfélfok alapítója szerint a politikai ígéretek ellenére eddig nem valósultak meg a nagy tervek. Azonban Magyarország adottságai kedvezőek, és a Vízkeret irányelv értelmében 2027-től kötelező lesz a visszasajtolás, ami fenntarthatóvá teheti a geotermiát. A mezőgazdaság és a fürdők számára szükség lesz a tudatosság növelésére és állami támogatásra a változásokhoz. Mádlné Szőnyi Judit szerint a sekély geotermia is jelentős lehetőségeket rejt magában, és gyakorlatilag minden magyar település hasznosíthatná ezt az energiát. Finnország példáját követve a rosszabb adottságok ellenére is sikeres lehet a geotermia hasznosítása. A kormányzati stratégia is egyetért ezzel, célja a távfűtés és áramtermelés révén az import földgáz kiváltása. A jelenlegi geotermikus energiahasznosulás 6 petajoule (PJ)/év, de a kormány szerint ez az érték növelhető lenne évente 0,5 PJ/év mértékben. A 2025-re és 2030-ra vonatkozó célkitűzések még ambiciózusabbak, és a földgáz kiváltására is van potenciál. A kormányzat támogatni kívánja a kutatást, kinyerést és hasznosítást, valamint egyszerűsíteni szeretné az engedélyeztetést. A befektetők számára ingyenes információk megosztását és pénzügyi támogatásokat is terveznek.**
A hazai földhőhasználat fő eleme a fűtés, amelynek története a római korra nyúlik vissza. Magyarország Európában a negyedik helyen áll a geotermikus energia hasznosításában, megelőzve több nagy országot. Az áramtermelésben azonban még szerények az eredmények, mindössze 3 MW a beépített kapacitás. A termálkutak jelentős része balneológiai és épületfűtésre használható, mint például a Széchenyi Fürdő esetében, ahol az állatkerti fűtésben is segítséget nyújt. A mezőgazdasági hasznosítás is jelentős, üvegházak fűtésére használják a termálvizet. A teljes hazai hőenergia-termelés 6,6 százaléka származik geotermikus energiából, míg a földgáz tízszeres súllyal bír.**
A földhő előnyei között szerepel a tisztaság és a hazai eredet. A geotermikus technológiák sokfélesége miatt Magyarországon számos lehetőség áll rendelkezésre. Az EGS-megoldások, vagyis a mesterségesen feljavított geotermikus rendszerek, külső vízzel működnek, és Svájcban, Dél-Koreában már sikeres próbaprojektek vannak. A földhőszivattyúk fűtésre és hűtésre is alkalmasak. A geotermia fűtési célra az Alföldön és a Dunántúlon is fejleszthető, míg az áramtermelésre a Kisalföld és a Dél-Tiszántúl lehet alkalmas. A visszasajtolás fontosságát hangsúlyozzák a szakértők, jelenleg azonban csak 85 visszasajtoló kút működik az országban. A sekély geotermia egyszerűbb technológiája lehetővé teszi, hogy kisebb mélységű fúrásokkal is hasznosíthassuk a meleg vizet. Az ATES technológia szinte bárhol létesíthető, és a sekély geotermia terén Magyarország még fejlődhet.**
A geotermikus technológia nagyobb hangsúlyt kaphat-e a jövőben, az még kérdéses. Az állam észleli, hogy a befektetők az áramtermelésben látnak nagyobb lehetőséget. A hőtermelésre irányuló projektek többsége ipari-kereskedelmi létesítményekhez kapcsolódik. A hazai fúrási kapacitások kihasználtsága miatt a szakcégek emberei le vannak kötve, és a szintugrás komplex projektekkel érhető el. A kormány szeretne forrásokat találni a geotermiára, tervezik a kútfúrások kockázatainak csökkentésére irányuló pályázatot és egy geotermikus beruházási hitelkonstrukciót is, de a szükséges források megtalálása még kérdéses.**
