Európa vasfüggöny nélkül: Magyarország uniós tagságának 20. évfordulója

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóján az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetői kiemelték a bővítés jelentőségét és az ország által elért fejlődést.

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítésekor, 2004. május 1-jén, Magyarország mellett több más ország is az EU tagjává vált, amely jelentős változásokat hozott mind a régi, mind az új tagállamok számára. Az EU területe és lakossága 20 százalékkal, az össz-GDP pedig 9 százalékkal nőtt, bár az egy főre jutó nemzeti össztermék 9 százalékkal csökkent.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videoüzenetben köszöntötte a magyarokat, hangsúlyozva, hogy az ország választása Európa mellett erősebbé tette a kontinenst. Von der Leyen kiemelte Magyarország gazdagodását az EU-s forrásokból megvalósult beruházások, például iskolák, kórházak, autópályák és megújuló energia termelésének révén. Elismeréssel szólt a magyar Nobel-díjasokról, Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is, mint a magyar leleményesség példáiról.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az évforduló kapcsán tartott beszédében a 2004-es bővítést a kontinens újraegyesítésének mérföldköveként értékelte. Kiemelte, hogy a bővítés nemcsak stratégiai érdek volt, hanem erkölcsi kötelezettség is, válaszként a történelem hívására. Michel szerint a bővítés sikere az EU okos és pragmatikus hozzáállásának köszönhető, amely átmeneti megoldásokat alkalmazott többek között a mezőgazdaság és a mobilitás területén.

Az Európai Tanács elnöke rámutatott, hogy az EU-nak megerősítenie kell stratégiai autonómiáját és védelmi felkészültségét, valamint növelnie kell gazdasági versenyképességét. Az EU bővítésének fontosságát a nyugat-balkáni országokkal, Moldovával, Ukrajnával és Grúziával való kapcsolatokban is hangsúlyozta, célul kitűzve, hogy 2030-ra mindkét fél készen álljon a következő lépésekre.

Michel szerint, ha az EU csak 15 tagállamból állna ma, akkor Európát ismét vasfüggöny szelné ketté, utalva arra, hogy az orosz fenyegetés elleni védekezésben az új tagállamok jelentős szerepet játszanak.

Az EU eddigi legnagyobb bővítési hullámának keretében 2004. május elsejével csatlakozott Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Málta és Ciprus. Andrzej Duda lengyel államfő a lengyel EU-tagság 20. évfordulóján kiemelte, hogy az EU-tagság lengyel államérdek, ugyanakkor figyelmeztetett az EU-ban észlelhető "nyugtalanító föderalizációs hajlamokra" és a tagállamok szuverenitását korlátozó alapszerződések módosításának lehetőségére. Donald Tusk volt lengyel kormányfő pedig arra buzdította a lengyeleket, hogy vegyenek részt az európai parlamenti választásokon, és óvta őket azoktól, akik kívülről vagy belülről aláássák az EU-t.

A magyar csatlakozást több évig tartó tárgyalások előzték meg. Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett állt, a 2003-as népszámláláson pedig a magyar lakosság 84 százaléka támogatta az EU-tagságot. A csatlakozás után bő három évvel, 2007. december 21-én pedig a schengeni megállapodással hazánk a belső határellenőrzések nélküli európai térség része lett.

Nettó haszonélvezők vagyunk

Anyagi szempontból annyira megérte Magyarországnak az EU-ba való belépés, hogy anélkül 20 százalékkal alacsonyabb lenne hazánk GDP-je. 2004 és 2022 között több mint 83 milliárd euró (mai árfolyamon körülbelül 33 ezer milliárd forint) támogatást kapott Magyarország az EU-tól. Ez bő négyszerese annak, amennyit az EU-s kasszába befizettünk.

Az elmúlt 20 évben hazánk átlagosan 4 milliárd eurónyi támogatáshoz jutott évente, míg Magyarország hozzájárulása az EU-s költségvetéshez mindössze évi 1 milliárd euró volt, vagyis az ország nettó költségvetési nyeresége nagyságrendileg évi 3 milliárd euró. Hazánk tehát az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője.

Sok EU-s pénz, sok visszaélés

Az uniós pénzek helytelen felhasználása miatt kifejezetten sok magyar csalásgyanús ügyben indított vizsgálatot az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). 2016 óta 69 OLAF-vizsgálatot indítottak magyar csalásgyanús ügyekben, és 46 esetben az eljárás végeztével pénzügyi szankcióra is javaslatot tettek. 2022-ben Magyarország mindkét kategóriában első helyen állt, ugyanis 15 vizsgálatból 10 ügyben tett az OLAF szankciós javaslatot.

Eurónk nem lesz egy darabig

A sok „ingyenpénz” mellett persze más előnye is van annak, hogy uniós tagok vagyunk. Az egységes piachoz tartozás biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Jelentősen könnyebb a külföldi továbbtanulás és munkavállalás, az Unión belül megszerzett felsőfokú képesítés pedig más uniós országban is érvényesíthető. A schengeni egyezmény miatt megszűnt a belső határőrizet, így szabadon utazhatunk az EU-n belül, és ott szükség esetén orvosi ellátást kapunk az Európai Egészségbiztosítási Kártyának köszönhetően. Tagjai vagyunk az Európai Parlamentnek, ahova 21 képviselőt delegálunk, és részesei vagyunk az uniós döntéshozatalnak.

Az euró bevezetése viszont még várat magára, bár a bevezetése már évek óta napirenden van és Matolcsy György szerint még 2030 előtt csatlakozhatunk az euróövezethez. Erre azonban a közeljövőben nincs esély, mert hazánk nem tudja teljesíteni a szükséges követelményeket: túl magas nálunk az infláció és túl nagy a magyar költségvetési hiány. A 2004-ben velünk együtt csatlakozó országok közül Szlovénia 2007-ben, Ciprus és Málta 2008-ban, Szlovákia 2009-ben, Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, Litvánia 2015-ben vezette be az eurót. Nálunk talán még további 20 év kell hozzá.

Kilépés helyett elfoglalás?

A magyar kormány évek óta egyre erőteljesebben bírálja az EU-t, amit a székhelye miatt gyakran csak »Brüsszel« néven emlegetnek. Az utóbbi években pedig a kormánypárti média narratívájában megjelent a Huxit, vagyis Magyarország EU-ból való kilépésének esélye. Ezt a meglátást erősítik a közvéleménykutatások eredményei is: az IDEA intézet 2023 év végi felmérése szerint a válaszadó felnőttek 44 százaléka szerint az Orbán Viktor által képviselt politika az EU-ból való kilépéshez vezetheti Magyarországot. Az Eurobarométer felmérései szerint 2022-ben még a magyar válaszadók 61 százaléka tartotta a magyar tagságot jónak, 2023-ban már csak 54 százalékuk.

Orbán Viktor viszont tavaly év végén arról beszélt, hogy nem akarja kivezetni hazánkat az Európai Unióból, mert „az EU alapgondolata, az európai népek együttműködése megfelelő, a közös piac is jó gondolat”. Csak az Unió jelenlegi vezetésével nincs megelégedve, ezért „A tervünk nem az, hogy otthagyjuk, hanem, hogy elfoglaljuk” – mondta a HírTV-nek adott interjújában. Az idén június 9-én esedékes EP-választás kapcsán nemrég tartott kampánynyitón is arról beszélt, hogy „Brüsszelben nagy baj van, a vezetés csődöt mondott. Európa gazdasága hanyatlik (…)”, ezért „El kell foglalni Brüsszelt”.

Az európai gazdaság egyébként nem hanyatlik, hanem növekszik. Magyarországon viszont rengeteg beruházás marad el a magas korrupció és az EU-s jogszabályok megsértése miatt visszatartott uniós források hiányában.

Az egyetemek nagy vesztesek

Bár úgy tűnik, hogy a pénzcsapot nem zárja el teljesen az EU: az újabb, 2021-től 2027-ig tartó költségvetési periódusban a Magyarországnak ítélt, de befagyasztott 30 milliárd eurós támogatás egy részét mégiscsak megkapjuk. Viszont a magyar jogállamiság rossz állapota miatt 2022-ben egy korábbi uniós privilégiumtól szinte teljes mértékben elesett hazánk. Ugyanis a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő” alapítványokba (KEKVA) átsorolt és azok által fenntartott 21 magyar „modellváltó” egyetem nem szerződhet az Erasmus Plusz nemzetközi diákcsere-, és a Horizont Európa kutatási programjaira. Az Európai Bizottság szerint ugyanis a Fidesz-kormány által létrehozott, kormánypárti szereplőkkel és állami vagyonnal kitömött alapítványok nem biztosítják az uniós források átlátható kezelését, és össszeférhetetlen, hogy a kuratóriumokban politikusok is helyet foglalnak. Mindössze öt állami egyetem maradt, ahol a külföldi cserediákprogramok továbbra is zavartalanul folytatódhatnak.

Szabó Krisztián – Erdélyi Katalin