Nagy Márton az Indexnek: Mindent megtettünk az együttműködésért a jegybankkal
„A jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük rá a lehetőséget” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, méltatlan a Magyar Nemzeti Bankhoz az a hangnem, ami napjainkban az intézményben uralkodik. „Ennek a felelőssége pedig a jegybank vezetőségét terheli.” Megérkezett a válasz Matolcsy Györgyék újabb kritikájára.
Tornádóként söpört végig a hír április elején, hogy „megtört a jég”, Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szakmai egyeztetés keretében találkozott egymással. Az akkor megjelent cikkünket úgy zártuk, „a találkozó után pozitív irányba mozdulhat el a két vezető kapcsolata.” És ez egészen napjainkig így tűnt.
Pedig korábban a két vezetőnek nem volt felhőtlen a viszonya. A feszültség mögött részben szakmai, részben személyes ellentét volt. Utóbbira jó példa, hogy Matolcsy György február végén úgy fogalmazott Nagy Mártonról, hogy támadásokat indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellen.
Majd elérkezett az áprilisi találkozó, amelyen a vezetők meg is egyeztek, hogy „a két intézmény közötti eddigi szakmai együttműködés mellett a jövőben stratégiai kérdésekben is további személyes egyeztetést tartanak”. Aztán április derekán a Nemzetgazdasági Minisztérium ismertette a kormány új versenyképességi stratégiáját (VKS2030), amely 2030-ig határozná meg az ország gazdaságpolitikájának főbb csomópontjait.
A nyilvánosság azt láthatta, a két intézmény között rutinszerű az együttműködés. Így derült égből érkezett a május 13-án közzétett jegybanki kritika, amit nyilvánosan intéztek a Nemzetgazdasági Minisztérium és így a kormány ellen.
Korábban foglalkoztunk Matolcsy György egyik könyvével, ami a Magyar jövőkép és stratégia 2010–2030 címet viseli. „E kötet Magyarország és a magyarok jövőjéről szól, egy lehetséges és sikeres jövőről” – ezzel a mondattal kezdte Matolcsy György könyvét.
„A kormány szerint az önmagában nem probléma, hogy valaki a versenyképességi stratégiát elemzi. Azonban napjainkban már mindenkinek van telefonja, és azt fel lehet emelni” – szögezte le a témával kapcsolatban az Indexnek egy budapesti rendezvényt követően Nagy Márton.
A tárcavezető szerint az emberek joggal hitték, hogy a jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium kapcsolata konszolidálódott, és a szakemberek a háttérben érvekkel alátámasztva megbeszélik szakmai ellentéteiket, „nem pedig kidobják egyből a piacra, nyilvánosan”. „Ezek szerint a jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük erre a lehetőséget. Úgy látjuk, ott olyan viselkedés uralkodik, ami alapvetően arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank a médiában üzenget. Hét évig szolgáltam a jegybankban az elnök úr mellett, összesen pedig tizennyolcat. Azt gondoljuk, ez a hangnem, ami a napjainkban ott uralkodik, méltatlan az intézményhez. Ennek a felelőssége pedig a jegybank vezetőségét terheli."
Nagy Márton azt is hangsúlyozta: a kormány hitt abban, hogy a jegybank és a tárca közötti kapcsolatot egy konszolidáltabb és előremutató útra terelik. „Szem előtt tartva a nemzetgazdaság érdekeit, őszintén törekedtünk a monetáris és fiskális politika közötti kapcsolat javítására, még válságos időkben is. Nekünk is van véleményünk a jegybank működéséről. Nem értünk egyet például a kamatpolitikával vagy az eszköztár működtetésével – köztük a Diszkont Kincstárjeggyel –, azonban mégsem kürtöljük tele a médiát kritikai észrevételeinkkel. Kellő alázattal végezzük munkánkat a minisztériumban, és ezt a beosztottjaimtól is elvárom” – mondta Nagy Márton.
A tárca álláspontja szerint a jegybank természetesen megfogalmazhat kritikát, de annak helye a szakmai egyeztetéseken van. Ugyanakkor felmerül a jegybank saját mandátuma is: „az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját”.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint az államadósság GDP-arányos rátája az első negyedév végére 75,9%-ra ugrott, ami közel kétéves csúcson van. Az államháztartás hiánya kissé csökkent, de még mindig magas, 6,5% volt a GDP-arányos államháztartási hiány az első negyedévben. A háztartások magas megtakarítási hajlandósága segít a külső egyensúly fenntartásában, de a gazdasági növekedés beindulásával szükség lesz az államháztartási pozíció korrekciójára is.
A gazdasági környezet javulásával együtt javulnak a bankrendszer konjunkturális kilátásai is - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Banki Konjunktúrafelmérése. A bankok a konjunktúra változatlanságát tapasztalták 2023 negyedik és 2024 első negyedévében, de a következő fél évben már enyhén javuló konjunktúrát várnak, melyhez leginkább a hitelkereslet növekedése, a gazdasági környezet javulása és a piaci versenyhelyzet fokozódása járulhat hozzá.
Május 31-én Virág Barnabás, jegybank-alelnöknek és Nagy Mártonnak is lehetősége nyílik állaspontjaikat ütköztetni a hírportálunk által megrendezésre kerülő Macronomx Meetup legújabb, Magyarország gazdasági növekedését és egyensúlyáról szóló konferencia során a Müpában. Az alelnök azt fogja kifejteni, hogy hogyan segítheti a jegybank a válságból való kilábalást, míg a nemzetgazdasági miniszter a beruházások és fogyasztásnak a növekedésre mért hatásáról fog beszédet tartani. Számos más kormányzati személy és prominens piaci szereplő is részt vesz az eseményem, többek között dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, dr. Bacsa György a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és Szabó Levente MHB bank vezérigazható-helyettese.