A Közel-Keleti feszültség új dimenziói
Irán szombati rakétatámadása Izrael területe ellen új szintre emelte a két ország közötti konfliktust, amely kiterjedt háborúhoz vezethet a régióban. A támadás nem okozott jelentős károkat, de Jeruzsálem megtorlást fontolgat, ami további országokat sodorhat konfliktusba a Közel-Keleten.
A Közel-Kelet már korábban is törésvonalakkal szabdalt terület volt, ahol számos ok állhatott egy potenciális háború kirobbanása mögött. A helyi erőviszonyok átláthatatlanságát a sok különbség okozza.
A két hatalom megítélése helyben
Izrael 1948-as létrejöttét a muszlimok mély sértésnek vették, és több ország részvételével háborút indítottak ellene. Az évek során azonban némi javulás mutatkozott a kapcsolatokban, például Egyiptommal 1978-ban, Jordániával 1994-ben kötött békét, és az Ábrahám Egyezmények révén több ország is nyitott felé. Azonban a kapcsolatok többségében az Egyesült Államok támogatásával jöttek létre, és a múltban is voltak átmeneti javulások.
Irán esetében az 1979-es iszlamista forradalom óta a térség országai óvatosan kezelik a kapcsolatot Teheránnal. Az amerikai invázió után Irán növelte befolyását a térségben, és a „síita félhold” kialakulásával jelentős befolyást szerzett, többnyire nem állami szereplőkön keresztül.
Indulhat az országkeringő?
A térség vezetői igyekeznek elkerülni a háborúba való bekeveredést, de a légvédelmi intézkedéseket jogos önvédelemnek tekinthetik. A legreálisabb forgatókönyv a kivárás, és amennyiben mégis részt kell venniük egy konfliktusban, a nyugati hatalmakkal jó kapcsolatot ápoló országok valószínűleg nem állnak Irán mellé. Lehetőségük van a védekezésre korlátozódó akciókra, vagy a nyugati nagyhatalmak számára fontos katonai támaszpontok biztosítására.
Néhány ország, mint Libanon, Szíria, Irak és Jemen, nehezen kerülheti el a háborút, de állami szinten nem érdekük a konfliktusba való belesodródás.
Mi lehet eszkalációs pont?
A háború lehetőségét nehéz megjósolni, de a térségi feszültség enyhítése érdekében aktív diplomáciai tanácskozások zajlanak Ománban és Katarban. A palesztin-kérdés továbbra is fontos tényező, és a Hamász terrortámadását követő izraeli megtorlás erőteljesebb reakciót váltott ki, mint az elmúlt években.
Jelenleg mindenki feszülten figyeli az eseményeket, és Izrael bejelentette, hogy nem hagyja megtorlás nélkül a támadást. A forgatókönyvek óvatos lehetőségekkel számolnak, így reménykednek, hogy nem kell szembenézniük egy ki-ki dilemmával.