Horvát választási eredmények és azok lehetséges hatásai

A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmét hozta a horvát parlamenti választás, de a kormányalakítás mindkét politikai oldalon nehézségekbe ütközhet. Zoran Milanovics államfő esetleges kormányfői szerepvállalása tovább bonyolíthatja a helyzetet, miközben Horvátország számára az uniós források túlságosan fontosak ahhoz, hogy az ország konfrontatívabb hangnemet üssön meg az EU-val.

Az Euractiv információi szerint az aktuális miniszterelnök, Andrej Plenkovics vezette HDZ a legtöbb mandátumot szerezte a választáson, de gyengültek az előző voksoláshoz képest. A HDZ 61 mandátumot zsebelhetett be a 151-ből, míg 2020-ban még 66-ot tudtak megszerezni. A Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) a második helyen végzett 42 mandátummal, ami megegyezik a négy évvel ezelőtti eredménnyel, de a magasabb részvételi arány miatt több szavazót vonzottak. A baloldali-zöld Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) szövetség a szociáldemokraták felé hajlik, és céljuk a HDZ leváltása, de együtt is csak 52 mandátumot szereztek, ami nem elegendő a HDZ legyőzésére. A jobboldali vagy kisebbségi erők támogatása nélkülözhetetlen lesz a kormányalakításhoz mindkét oldalon.

A HDZ és a Híd korábbi koalíciói nem voltak sikeresek, ami visszavetheti a jövőbeni együttműködés lehetőségét. A Haza Mozgalom és a HDZ közötti természetes rivalizálás és a kampánycsend előtt kiszivárgott felvétel, ahol Plenkovics kritikusan nyilatkozott az ellenzéki pártokról, szintén nehezíti a koalíciós tárgyalásokat.

A választási kampány során a legtöbb párt a jólét növelésére, a közszolgáltatások színvonalának emelésére és a lakhatási körülmények javítására helyezte a hangsúlyt. Az ellenzéki programok és a kormánypárt programja között számos átfedés van, ami a személyeskedésre terelte a kampányt. Az államfő, Zoran Milanovics eredetileg az SDP miniszterelnök-jelöltje lett volna, de egy alkotmánybírósági döntés miatt nem indulhatott a választásokon. Ennek ellenére még mindig fennáll a lehetősége, hogy Milanovics kormányfőként folytathatja, ha a parlamentben meg tudják szavazni.

A magyar kormány számára nincs ideális végkifejlet, mivel a HDZ és a magyar kormány között jelentős nézetkülönbségek vannak, például az ukrajnai háború és a nyugati szövetségesek kérdésében. Milanovics kritikusabb hangot ütött meg az EU-val és a NATO-val szemben, de egy esetleges baloldali koalícióban való részvétele esetén valószínűleg finomítania kellene a retorikáján. A Plenkovics-kormány nyugati szövetségesekhez való igazodása megmutatkozik a regionális gázszektor fejlesztéseiben is, amelyekhez nyugati támogatás áll rendelkezésre. Az uniós források jelentős részben hozzájárulnak a horvát gazdasági növekedéshez, így Horvátország számára kulcsfontosságú, hogy ne veszítse el nyugati partnereinek támogatását.