Horvát választások: Kormányalakítási nehézségek várhatók
A mai horvát parlamenti választások eredményétől függetlenül valószínűleg bonyolult kormányalakítási folyamat várható, mind a jobb-, mind a baloldali táborban koalíciós problémák merülhetnek fel a személyeskedő kampány után.
A horvát választópolgárok április 17-én, egy szerdai napon döntenek arról, ki vezesse az országot a jövőben. A választás napja munkaszünetinek minősül, ami a hétvégi kirándulások és az Adriára utazások miatt várhatóan növelheti a részvételt. Andrej Plenkovics miniszterelnök és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) pártja áll a kormányzás lehetősége előtt, de az ellenzék is készen áll a váltásra, Zoran Milanovics elnök vezetésével. Milanovics, bár az elnöki székben ül, informálisan az ellenzék sikeréért kampányol, ami szokatlan a horvát politikában. A horvát parlament feloszlása után, amelyet Plenkovics és a HDZ korrupciós gyanúja váltott ki, a kormányalakítás még nehezebb helyzetbe kerülhet.
Milanovics kormányfői ambícióit egy alkotmánybírósági döntés szabta meg, amely szerint nem indulhat a választásokon, amíg államfői tisztséget tölt be. Ennek ellenére aktívan részt vett a kampányban, és bírálta a kormányt, Plenkovicsot, valamint szokatlanul pozitívan nyilatkozott Oroszország katonai erejéről. Ezen megnyilvánulásai miatt az elemzők és a baloldali politikusok is találgatják, hogy ez politikai stratégia vagy valódi nézetek megmutatása-e. Két héttel a választások előtt Milanovics váratlanul lemondott államfői tisztségéről, így a kormányfői pozícióért folytatott küzdelemben részt vehet.
A Világbank jelentése szerint a horvát gazdaság erős növekedést mutat, amit a turisztikai szektor és az uniós források támogatnak. A gazdasági növekedés 2024-re várhatóan 3 százalék lesz, az infláció pedig 2025 elejére csökkenhet az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos szint környékére. Azonban a gazdaság mögött súlyos strukturális problémák húzódnak meg, mint például a kivándorlás, ami hosszú távon alááshatja a gazdaság fejlődését.
Az ellenzék célja a HDZ leváltása, és a pártprogramok a jólét növelésére, a közszolgáltatások színvonalának emelésére, a lakhatási körülmények javítására és a kivándorlás mértékének csökkentésére összpontosítanak. Az ellenzéki programok és a kormánypárt programjai között sok az átfedés, ami a kampányt inkább a személyeskedésre terelte. Milanovics felkérése az SDP részéről azért történt, mert az ellenzéki párt nem tudott olyan politikust felépíteni, aki szembeszállhatna a HDZ vezetőjével.
A választások után várhatóan nehéz lesz a kormányalakítás mindkét oldalon. A HDZ támogatottsága jelenleg 30 százalék körül mozog, ami első helyre lehet elegendő, de nem biztosít többséget a parlamentben. A koalíciós partner megtalálása jelentheti a legnagyobb nehézséget Plenkovics számára. A baloldal számára is kihívásokat jelenthet a koalíciós partnerek kiválasztása és a kormányzás bizonytalansága. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a HDZ a legtöbb, körülbelül hatvan mandátumra számíthat, míg az Igazság folyama elnevezésű koalíció a második helyen végezhet. Az elemzők szerint további pártok is bejuthatnak a parlamentbe, így a kormányalakítás még bonyolultabbá válhat a bizonytalanok magas aránya miatt.
Berlinben a kormányfőnek, Plenkovicsnak szurkolnak, akit csapatjátékosnak tartanak és aki enyhítheti a Nyugaton érzett fejfájást, amit például a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vált ki. Milanovics győzelme tektonikus változásokkal járna, és attól tartanak, hogy Horvátország nem számíthatna többé megbízható és stabil partnerként.
