EU-csúcs Brüsszelben: Háborús ügyek dominálnak az első napon

Az Európai Unió állam- és kormányfői Fülöp belga király fogadásával kezdték meg a két napos brüsszeli csúcstalálkozót, amelynek első napját a közel-keleti helyzet és az orosz-ukrán háború ügyei uralják.

A találkozó eredeti célja a gazdasági kérdések megvitatása lett volna, azonban a nemzetközi fejlemények átírták a napirendet. A belga uralkodó a kiszivárgott információk alapján arra ösztönözte az uniós vezetőket, hogy erősítsék meg az EU intézményeit, mélyítsék el a belső piacot és tegyék versenyképesebbé az uniót, hogy fenntarthassák a polgárok bizalmát.

Emmanuel Macron francia elnök a közel-keleti helyzet kapcsán kijelentette, hogy támogatja azokat a szankciókat, amelyek az Izrael elleni iráni támadásban részt vevőket, különösen a rakéták és drónok gyártóit célozzák. Ezek a fegyvertípusok az orosz-ukrán konfliktusban is használatosak.

A csúcstalálkozó hagyományosan Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökével kezdődő eszmecserével indult, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online formában szólalt fel.

Az uniós tagállamok vezetői közül többen is felvetették Ukrajna fegyveres támogatásának fontosságát. Mark Rutte holland és Mette Fredriksen dán miniszterelnökök közösen szorgalmazták, hogy az EU tagállamai saját készleteikből nyújtsanak további segítséget Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár is hasonlóan nyilatkozott, aki szeretné, ha a csúcstalálkozó után a kollégák megvizsgálnák, milyen további segítséget tudnának nyújtani, mivel a gyorsaság most kulcsfontosságú.

A csúcstalálkozón szóba került az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelem is. Alexander de Croo belga miniszterelnök javasolta az Európai Ügyészség mandátumának kiterjesztését, hogy a dezinformációs tevékenységek ellen is felléphessenek. A javaslatot a cseh miniszterelnök is támogatja, hiszen Csehországban lepleztek le egy olyan hálózatot, amely orosz dezinformációkat terjesztett az EU-ban.

Az EU-csúcs első napjának estéjén hosszú viták várhatók a közel-keleti helyzetről, Ukrajnáról és az EU-török kapcsolatokról. A gazdasági témák a második napra maradnak, és bár jelentős döntésekre nem számíthatunk, a tagállami vezetők stratégiai vitákat fognak folytatni.