Mit keres éppen most Kínában a német kancellár?

Népes üzletemberi delegáció élén tölt néhány napot Kínában Olaf Scholz, akit fogadott a kínai elnök is. A jelen világpolitikai rendszerben némileg meglepő a kancellár utazásának időzítése. Ennek tisztázására kértük meg Horváth Leventét, az Eurázsia Központ igazgatóját.

Az EU 2019 óta egyre távolságtartóbb Kínával kapcsolatban, míg a 2000-es évek elején még együttműködő partnerként tekintettek az ázsiai óriásra, addig ma már vetélytársként és veszélyként kezelik Kínát. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúból kinőtt már-már hidegháborús helyzet is nagyban befolyásolja az EU és Kína közötti kapcsolatokat. Az uniós Kína-politika jelenleg az amerikai „de-coupling” mintájára az európai „de-risking” politikát követi, azaz csökkenteni kívánja a Kínától való függőséget.

Ezzel egyidejűleg azonban a tagállamok egy része igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait Kínával. Scholz német kancellár már 2022 novemberében is nagy üzleti delegáció élén járt Pekingben, közvetlenül a Kínai Kommunista Párt XX. Kongresszusa után. Emmanuel Macron francia elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a spanyol, a holland és a belga kormányfő is látogatást tett Kínában az elmúlt év során, és idén Olaszország államfőjét és miniszterelnökét is Kínába várják.

Scholzot mostani útján a zöldpárti környezetvédelmi és földművelésügyi miniszterek, a szabaddemokrata párti közlekedési miniszter, valamint a Siemens, Mercedes, BMW, Volkswagen, Bayer, Bosch és más német nagyvállalatok vezetői is elkísérték. A delegáció összetétele azt mutatja, hogy Németország a gazdasági recesszióból való kilábalásnál nagyban számít Kína támogatására.

Scholz és Hszi Csin-ping elnök megbeszélésükön a kölcsönös együttműködés fontosságát és annak potenciális előnyeit hangsúlyozták. Hszi szerint "hatalmas" potenciál van a Kína és Németország közötti együttműködésben, amelyet ki kell használni. A kínai elnök hozzátette, hogy a kétoldalú kapcsolatok folyamatosan fejlődni fognak, amíg mindketten tiszteletben tartják egymást, és a vitás kérdések fenntartása mellett keresik a közös pontokat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Hszi felszólította az összes érintett felet, hogy dolgozzanak együtt a béke mielőbbi helyreállítása érdekében. Kína minden békés rendezésre irányuló erőfeszítést támogat, beleértve egy nemzetközi békekonferencia megtartását is.

Scholz a sanghaji Tongji Egyetem diákjai előtt arról beszélt, hogy egyszer majd Németországban és Európában is lesznek kínai autók, de a versenynek tisztességesnek kell maradnia.

Míg a zöldpárti német külügyminiszter az amerikai Kína-politikát támogatva lediktátorozza Hszi elnököt és Peking-ellenes kommunikációt folytat, a gazdasági számok azt mutatják, hogy a kínai és német gazdaság egyre szorosabban kötődik össze. Kína az elmúlt 8 évben Németország legnagyobb kereskedelmi partnere volt, és a Kínában jelen levő több mint 5000 német vállalat befektetése rekordot döntött.

A német gazdaság számára az elsődleges gazdasági partner Kína, ahol sokkal több német termék elfér. Több német nagyvállalat bevételének jelentős része Kínában generálódik.

Az Európai Bizottság rossz szemmel nézi, hogy a kínai termékek állami támogatással jönnek be az európai szabadpiacra, és korábban már több iparágban indított vizsgálatot, amelyet követően védővámokat vezetett be. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2023 szeptemberében bejelentette, hogy versenyjogi vizsgálatot indítanak az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatások által okozott piaci torzulások felmérésére, és jelezte, hogy amennyiben a vizsgálatkor kiderül, hogy Peking megsérti a nemzetközi kereskedelmi jog szabályait, Brüsszel büntetővámokat vet majd ki a kínai járművekre.

A berlini kormány Kína-stratégiája megállapítja, hogy az ország túlzottan függ Kínától többek között az orvostechnológia, a gyógyszerek, az informatika, a félvezetőgyártás és az energetikai átmenethez szükséges különböző fémek és ritkaföldfémek tekintetében.

A gazdasági megközelítésben fellelhető "másként látás" valójában ideológiai jellegű. A világrendi átalakulásban előtérbe kerültek olyan kérdések, amelyek az elmúlt évtizedekben nem zavarták a német kormány kínai együttműködését.

A német gazdaság számára a legfőbb kérdés most az autópiac lehet, ugyanis egyre több kínai elektromosautó-márka jelenik meg a piacon. Scholz optimistán nyilatkozott erről, elmondása szerint a versenynek ösztönöznie kell, nem pedig megijesztenie. A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA azonban ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana.

Scholz szerint fontos a külföldi vállalatok jogainak garantálása és a tisztességes versenyfeltételek biztosítása a Kínában működő helyi cégekkel szemben.