A Corvinus Egyetem jövőképe: elitképzés és nemzetközi versenyképesség
A Budapesti Corvinus Egyetem az alapítványi finanszírozásra való áttérést követően új Intézményfejlesztési Tervet dolgozott ki a 2024-2027-es időszakra, melynek középpontjában az elitképzés, a nemzetközi versenyképesség és a teljesítményelv áll.
A Corvinus Egyetem az elmúlt években jelentős strukturális átalakításokon ment keresztül, melyeket a következő négyéves ciklusban az intézmény alapértékeinek erősítése és a stratégiai területek fejlesztése követ. Az új Intézményfejlesztési Tervet több mint egy évig tartó közös gondolkodás és széles körű egyeztetés eredményeként fogadták el, melybe több száz oktató és kutató bevonásával kerültek be a javaslatok és megjegyzések.
A Corvinuson halmozódó szellemi tőke és a hazai gazdaság- és társadalomtudományi képzésben betöltött kiemelkedő szerepe alapján az egyetem célja, hogy nemzetközileg is ismertebbé váljon, és versenyképességét növelje a környező országok hasonló profilú intézményeivel szemben.
A következő négy évben a Corvinus a hazai pozíciójának erősítésére, a legtehetségesebb diákok felvételére és a végzett hallgatók munkaerőpiaci sikerességének növelésére koncentrál. A tömegoktatással szembeni határozott álláspontjuk mellett a nemzetközi láthatóság növelése és a tudományos tevékenység erősítése is kiemelt cél.
A nemzetközi rangsorokban való előrelépés érdekében a Corvinus a kutatási tevékenység és a szakmai publikációk számának növelésére törekszik. A Financial Times European Business School Rankings 2023 listáján elért 89. helyezésük mellett a QS Social Sciences and Management rangsorában is szeretnének előrébb kerülni.
Az egyetem az AACSB-akkreditáció megszerzésével közelebb került a "háromkoronás" minősítéshez, amely a világelitbe emelheti az intézményt. Az akkreditációk megszerzése a nemzetközi oktatási szakértők által is elismert, versenyképes képzés biztosítását jelzi.
A Corvinus Egyetem a meritokrácia elvét követi, ahol a teljesítmény és a kiválóság a mérvadó. A hátrányos helyzetű tehetségek felfedezésére és támogatására több programot is indítottak, mint például a Szabó Kálmán Tehetségprogramot és az Illyés Gyula Programot, amelyek célja a felsőoktatásba való bejutás elősegítése.
