A magyar költészet napja: József Attila és a hagyományok

Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik a magyar költészet napját, amely egy Kádár-kori hagyomány, de mára már mélyen gyökerezik a nemzeti kultúrában.

Az ünnep eredete a Szovjetunióba nyúlik vissza, ahol 1955-ben rendezték meg először a költészet napját, és a kultúrpolitikai változások következtében néhány költőt hívtak meg verset szavalni és dedikálni moszkvai könyvkereskedésekben. Magyarországon az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, de csak 1964-ben kapcsolták össze József Attila születésnapjával, a Magyar Írók Szövetségének javaslatára és a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztályának döntése alapján.

A hivatalos irodalompolitika a Rákosi-korszakban kezdte el kiemelten kezelni József Attilát, aki a Petőfi Sándor-Ady Endre-József Attila hármas egyik meghatározó alakjaként vált ismertté. József Attila munkásmozgalmi kötődését a korszak politikája kiemelten hangsúlyozta, így vált évtizedekig a "proletariátus költőjévé".

Az irodalomtörténet József Attila nővérének, József Jolánnak a munkáját is fontosnak tartja ebben a folyamatban. József Jolán, aki négy váláson is túl volt, 1950-ben, halála évében jelentette meg A város peremén című regényét, amelyben egy anekdotát is megosztott, miszerint a gimnazista József Attilának maga Rákosi Mátyás segített egy matematikai feladvány megoldásában.

A magyar költészet napja tehát nem csupán egy ünnep, hanem egy olyan kulturális örökség is, amely a múlt és a jelen találkozását jelenti, és amelyre a magyarok büszkék lehetnek. A költészet és József Attila emlékének megőrzése minden évben lehetőséget ad arra, hogy felidézzük a magyar irodalom nagy alakjait és azokat az értékeket, amelyeket képviselnek.

2024-ben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is csatlakozik a költészet napjának megünnepléséhez, és az azt követő két napban kortárs verseket szólaltat meg a szerzőik előadásában a 4-es és a 6-os villamoson, Budapest legforgalmasabb villamosvonalán. A Vates művészet inspirálta ruházati márkával és három kortárs szerzővel, Kemény Zsófi költővel, Simon Márton költővel és Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar frontemberével együttműködve hívják fel a figyelmet a magyar költészet fontosságára és sokszínűségére. A „költészet hete” alkalmából elhangzó versrészletek városi hangulatot keltenek életre, és céljuk, hogy elgondolkodtassák az utazókat. Idén a kezdeményezés elsősorban nem a hazai irodalom klasszikusait, hanem kortárs alkotók munkásságát ismerteti meg az utasokkal. A Vates és a BKK többnapos kampányában a hangbemondáson túl további közös tartalmak is készülnek.

A Libri könyváruházlánc is bekapcsolódott az ünnepi eseményekbe, ahol kortárs lírikusok köteteit rejtették el budapesti köztereken. A Libri klasszikus lírikusaink budapesti szobraihoz, valamint a szerzők nevét viselő fővárosi közterületek egyes pontjaira helyezte el kortárs költőink egy-egy kötetét. Az olvasók Závada Péter, Kemény Zsófi, Simon Márton, Varró Dani és más kortárs szerzők verseivel találkozhatnak, a rejtélyes nyomokat pedig április 11-én a Libri közösségimédia-felületein követhetik. A játékos kedvű olvasók a főváros különböző pontjain bukkanhatnak rá a kötetekre, melyeket természetesen haza is vihetnek.

Ludvig Orsolya, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy fontos számukra a klasszikus és kortárs szerzők közötti kapcsolódásokra felhívni a figyelmet, hiszen az irodalom lényege, hogy a történetekben találkozzunk. Hozzátette, hogy a versolvasás rendkívül jó hatással van a lelkünkre és a mentális egészségünkre is, és bár kevesebben olvasnak verset, mint regényt vagy más prózai művet, érdemes a versolvasást napi gyakorlattá tenni.