Körülbelül 2,3 kilométernyi új villamospályára és hat megállóra van szükség a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci úton ahhoz, hogy összekössék egymással Budafokot és Káposztásmegyert.
A pesti fonódó villamos projektbemutatóján a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakemberi elmondták: a kiviteli közbeszerzés kiírásához szükséges tervek 2027-re készülhetnek majd el.
– mondta Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója, aki szerint a villamos visszaépítésére azért van szükség, mert bár a metró sokakat terel át a tömegközlekedésre, a 3-as metrótól egy kilométerre már visszaesik a közösségi közlekedést használók aránya. Pedig most pont ezeken a helyeken – Lőportárdűlő és Újbuda – zajlik sok új ingatlanfejlesztés, jelenleg 8-10 ezer új lakás épül.
A beruházás lényege, hogy összekötnének több meglévő, ma is működő vonalat. A 14-es villamos jelenleg Káposztásmegyerről jár a Lehel térig. A 47-es villamos a budafoki Városház térről a Deák térig, a 49-es pedig Kelenföldtől szintén a Deák térig közlekedik. Amennyiben a Lehel tér és a Deák tér közti szakaszon, azaz a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton kiépítenék a villamospályát, akkor ezeket a vonalakat össze lehetne kötni.
– így foglalta össze a BKK beruházási igazgatója a projektet. Horváth László hangsúlyozta, hogy bár ez kimondva egyszerűnek tűnik, komplex feladatról van szó: egy egész közlekedési hálózatot kell létrehozni az Újbuda–Újpest-tengelyen, a létrejövő, nagyjából 22 kilométeres egybefüggő villamosvágányon. Összehasonlításképp: az 1-es villamos 18,2 kilométer hosszú, a 41-es pedig 18,5 kilométer.
Az is cél, hogy ne az 50 éves Ganz villamosokkal közlekedjenek majd a vonalon. Ilyen szempontból szűk keresztmetszet lehet például a Szabadság híd. A híd felújításakor a ma közlekedő járműveket vették alapul, a Budapesten közlekedő új alacsonypadlós villamosok pedig eltérő paraméterekkel rendelkeznek, így a hidat külön kell majd vizsgálni. A szakemberek elmondták, hogy alapvetően nem kell sokkal több villamos a 2,3 kilométeres új szakaszra.
A Váci és a Bajcsy-Zsilinszky úton nagyjából 300 méteres közökkel épülnek majd a megállók, ezek pontos helyét később határozzák majd meg. Az biztos, hogy a Nyugati tér környékére két megállót is terveznek.
A Nyugati téren külön foglalkoznak a ma leginkább parkolónak és megállónak használt Westend előtti területtel, a Puczi Béla térrel is.
Bodor Ádám a BKK által végzett hálózati kutatás alapján elmondta, hogy az utasok számára az a legvonzóbb, ha gyors a tömegközlekedés. Kiemelt helyre sorolták az emberek a járatok követését és az átszállásmentességet is. A szakember arról beszélt, hogy jelenleg Angyalföld és Budafok között két átszállásra is szükség van.
A vállalat számításai szerint ha a projekt megvalósul, 8-9 ezer alkalommal többször választhatják a közösségi közlekedést az utazók, miközben kétezerrel csökkenhet a személyautók száma.
– mondta Rab Judit, a BKK közterület-fejlesztéssel és -szabályozással foglalkozó vezetője. Arról beszélt, hogy élhető és pezsgő utat és tereket szeretnének az új villamosvonallal párhuzamosan. A Nyugati tér barátságossá és zöldebbé válna, a Bajcsyt és a Váci utat „emblematikus sugárútként” szeretnék újratervezni.
Követnék a budapesti hagyományokat, de kortárs arculatot adnának a területeknek: új utcabútorok, megújított fasorok, a járdákon több pihenőfelület és kiülési lehetőség a teraszokon. A kerékpárutat is fejlesztenék, emellett több lenne a biciklitámasz és a mobilitási pont.
– fogalmazott Rab Judit.
A projekt ütemezéséről kiderült, hogy nem mostanában lehet Budafoktól Káposztásmegyerig átszállás nélkül végighasítani. A támogatási kérelmeket benyújtották, jelenleg készítik a tervezés közbeszerzései felhívását. Ennek megkötéséhez az év második felében vagy év végén juthatnak el, mivel több időigényes tanúsítványt is be kell beszerezni. Horváth Ádám elmondta, hogy mivel sok a feladat, rengeteg engedély kell, és egyeztetni is szeretnének a projektről, várhatóan 2027-re lesznek meg részletes kiviteli dokumentációk, amik a közbeszerzés kiírásához kellenek. A kivitelezés körülbelül másfél-két év lesz, de egyelőre nincs végső céldátum – írja a Telex.
Az eseményen részt vett Karácsony Gergely főpolgármester is. Elmondta, hogy ez a pesti fonódó koncepció egy ideje már létezik, ezt szeretnék most felpörgetni. A főpolgármester arról beszélt, hogy nem a spanyolviaszt találták fel, mivel a hiányzó szakasz egy részén korábban volt már villamos. A terület egy részét ma is érinti kötöttpályás közlekedés (3-as metró), de Karácsony szerint ahol megjelenik a felszíni közlekedés, ott a köztereken is visszatér az élet. A projekt tervezésére EU-s pénzeket fordítanak, de a főpolgármester a „lelke mélyén reménykedik”, hogy újra kinyílik majd a lehetőség, és a megvalósításra is találnak majd forrást.
Az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb fejlesztése ez lesz Budapesten
– mondta Karácsony.
Az úgynevezett pesti fonódó villamosvonal első eleme még 2020-ban készült el. A Haller delta projekt eredménye, hogy új vágánypár létesült a Haller utca és a Soroksári út között észak-pesti irányba, így kapcsolat jött létre a Haller utca felől a 2-es villamos belvárosi szakasza felé. A vágány fejlesztése lehetővé tette két új villamosvonal létrehozását is. Első körben a 23-as (a metrófelújítás alatt 2M) vonalat indították el a Keleti pályaudvar és a Jászai Mari tér között, 2022-ben pedig a 2B vonal startolt el, Pesterzsébet és a Jászai Mari tér között.
Korábban Budán, 2014 és 2016 között már létrehozták a „budai fonódó” hálózatot is, ami a széttagolt budai vonalak egységes rendszerbe foglalását tűzte ki célul. A projektben a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, ezáltal hosszú, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre: Óbudáról a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. A beruházás két fő eleme a Széll Kálmán téri és a Bem rakparti ág kialakítása volt. A budai fonódó villamoshálózat Széll Kálmán téri ágának megépítése közvetlen összeköttetést teremtett Buda északi és déli része között.
Fotó: Wolfy
