Minden ötödik gyereket érinthet az online bántalmazás
A magyarok szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6–14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social médiát − derült ki egy friss, országos kutatásból. Az online térben a bántalmazás az egyik leggyakoribb probléma, ami akár minden ötödik gyereket érinthet, és a kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány az Egis Gyógyszergyár támogatásával végzett országos, reprezentatív kutatást, hogy felmérjék, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6–14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők tudomása szerint ezekkel a készülékekkel a leggyakrabban játszanak, tanulnak, házi feladatot készítenek vagy kapcsolatot tartanak másokkal, de minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. A szülők 60 százaléka gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, még a tömegközlekedés és az iskola előtt.
A válaszadók harmada nem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről, pedig a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat; emellett az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is rizikósnak tartják.
A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott a digitális biztonság témakörében, és a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan. A többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére, például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.
Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden ötödik gyereket érinthet. A kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16–19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Tízből egy kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, amit jellemzően vagy az érintett beszámolója, vagy a szülők rákérdezése alapján ismertek fel.
A legtöbben a helyzetet úgy kezelték, hogy közösen átbeszélték a szituációt vagy beszélgettek a bántalmazóval; minden ötödik szülő azonban nem tudta, hogyan lehetne megoldani egy ilyen helyzetet. „Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket" – hangsúlyozta Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza.
Tízből egy szülőnél előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó, a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, a válaszadók háromnegyede szerint pedig a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást.
