Kedden tette közzé a KSH a magyar gazdaság 2023-as teljesítményéről szóló részletes jelentését. Ez megerősítette a korábbi gyorsjelentést: tavaly év végére ismét leállt a magyar gazdaság, így az év egészében a GDP 0,9 százalékkal csökkent. A naptárhatással kiigazított adat – ami figyelembe veszi azt, hogy egyik évben kevesebb, másikban több munkanap van – ennél kicsivel kedvezőbb, 0,7 százalékos visszaesést mutat.
2020-ban a koronavírus-világjárvány, míg 2012-ben egy nagyjából másfél éves, részben az aszályból, részben a háztartások fogyasztásának csökkenéséből adódó visszaesési folyamat eredménye lett a mostaninál is nagyobb recesszió. 2000 óta még egy évben, 2009-ben zárt visszaeséssel a gazdaság, akkor a globális hitelpiaci válság miatt - emlékeztet rá hírösszefoglalójában a 444.hu.
A lap elemzése rámutat arra is:
Ez utóbbit is jórészt csak az agráriumnak köszönhettük, amely az aszály miatt hatalmas visszaesést hozó 2022 után tavaly hatalmas növekedést produkált. Az ágazat 2022-ben 24 százalékos mínuszban zárt, ezután jött össze tavaly egy 68,5 százalékos plusz, így a két évvel ezelőtti volumenét szintén impozáns mértékben, 28 százalékkal haladja meg.
Az egyik a „Humán-egészségügyi, szociális ellátás” volt 9,3 százalékos bővüléssel, míg a másik az „Információ, kommunikáció” 2,6 százalékos növekedéssel, de ezek is lassabb növekedést hoztak, mint amit 2022-ben produkáltak.
Négy ágazatban volt stagnáláshoz közeli, 0,4-0,5 százalékos a növekedés, míg kilenc nemzetgazdasági ágban durva visszaeséssel zárult a múlt év. A legnagyobb pofont, ahogy ezt év közben is látni lehetett, a kereskedelem kapta a mínusz 9,7 százalékkal – ráadásul ez az ágazat már 2022-t is csak csekély, 0,9 százalékos bővüléssel zárta –, de a nemzetgazdaság szempontjából talán még fájóbb volt, hogy az ipar 5,2 százalékkal esett vissza.
Tehát nem a kilábalás, hanem a válság elmélyülése látszik, ráadásul az ipar hanyatlása már 2022 második felében elkezdődött, tehát elhúzódó folyamatról van szó.
Fotó: Pixabay
