„Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, helyükre külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek” – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos.

A Budapest Corvinus Egyetem professzora szerint egyetlen fillérrel sem lenne szabad már ilyen beruházásokat támogatni.

Nem kellene több összeszerelőüzem, mert míg korábban legalább lehetett azt mondani, hogy azokban magyarok dolgoznak, az újonnan betelepülő üzemekre már ez sem lesz igaz, miközben az ország sem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására.

Bod Péter Ákos komoly gondnak tartja a kis-közepes hozzáadott értéket teremtő akkumulátorgyárak, járműipari üzemek betelepítését, hiszen már tíz éve is közhely volt, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ az autóipartól, az akkugyárak esetében az is előre látható, hogy jórészt külföldről hoznak be dolgozókat, tevékenységük pedig komoly környezeti kockázatokkal jár.

A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nem zárja ki, hogy a kormány azért támogatja a kínai akkugyárak betelepülését, mert szerencsétlen a kormányzati munkamegosztás.
Az egyik miniszter óriási energiát fektet abba, hogy nagy iparvállalatokat csábítson Magyarországra. Egy másik miniszter az állami, költségvetési támogatásért felel. Idővel kiderül, hogy fizikai korlátokba ütközik a megvalósítás, mert a projekthez nincs infrastruktúra, energia meg víz. Ezért azonban már egy harmadik miniszter a felelős

– hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos, aki jelezte, a társadalmi jólét szempontjából azonban nem olyan infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, mint ami a betelepülő gyáraknak kell.

Így végül jelentős állami dotáció mellett még infrastruktúrát is fejleszteni kell.

A közgazdász hangsúlyozta, Magyarországnak nem több, hanem jobb iparra van szüksége, amire szerinte jó példa a balti országokban kialakult gazdasági rendszer.

Bod Péter Ákos jó hírnek tartja, hogy a közgazdászok tudják, mire kellene több pénzt adni, ami a társadalom jólétéhez vezetne, de rossz hírnek nevezi, hogy nem ebbe az irányba megyünk.

Fotó: MTI/Komka Péter