Egy frissen hatályba lépett törvény négymillió forintig terjedő bírsággal fenyegeti azokat a tulajdonosokat, akik megsértik a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályait. Egy napokban megjelent rendelet szerint pedig jóváhagyott reklámfelületenként évi 15 ezer forintot kell fizetniük az országos reklámkataszter üzemeltetésért.
Az Országgyűlés december 12-én fogadta el a magyar építészetről szóló törvényt, amelynek első koncepcióját még márciusban tették közzé a kormány honlapján, többek között szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére.
Lázár János építési és közlekedési miniszter március 1-jén a Facebook oldalán azt írta, hogy
Külön fejezet szól a törvényben a reklámok és plakátok elhelyezési szabályairól. A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók eltűnjenek („levételre kerüljenek”). Azt is alapelvként rögzítették, hogy
A jogszabály tárgyi hatálya ugyanakkor nem terjed ki a kampányeszköznek minősülő politikai reklámokra, a cégtáblákon, kirakatokban és járműveken elhelyezett gazdasági reklámokra, míg – ellentétben a településkép védelmét szabályozó törvénnyel – a közlekedési területek mentén (a közút úttesten kívüli burkolatlan részén és a közút tengelyétől száz méteren belül) elhelyezett reklámokra viszont igen.
A törvény szerint tilos elhelyezni reklámot, reklámeszközt:
1. a kiemelt nemzeti emlékhelyen,
2. a műemléken és annak telkén,
3. a történeti kert területén,
4. a védett temető területén,
5. a kiemelten védett régészeti lelőhelyen, és
6. az országos jelentőségű védett természeti terület területén.
A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy nem terheli az államot kártalanítási kötelezettség a településkép-védelmi és örökségvédelmi célból bevezetett tiltó szabályozás miatt.
Az országos tiltással nem érintett területeken is csak méretmegkötéssel helyezhető el reklám, így utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon, reklámhálón, építési hálón és tűzfalon. Az építési hálón való reklámozást és a reklámháló elhelyezését időbeli korláthoz is kötötték. A reklámháló elhelyezésekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a hálók gyengítik a benapozást, csökkentik a természetes megvilágítást. Ellenben továbbra is megengedik a tűzfalfestést.
Azok az eszközök, amelyek kihelyezését a hivatal tudomásul vette, felkerülnek az úgynevezett reklámzajtérképre. A most létrejövőországos reklámkataszter – legalábbis az előterjesztés indoklása szerint – nemcsak a településkép védelme miatt lesz fontos, hanem a reklámágazati piaci szereplők részéről is megfogalmazott igény.
Az Index cikke szerint innentől kezdve a reklám elhelyezése kizárólagosan az országos reklámkataszterben szereplő reklámeszközökön lesz jogszerű. Az országos reklámkatasztert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezeti, amelynek létszámát ezért 750 főről 775-re emelték.
AZ ELŐÍRÁSOK MEGSZEGÉSÉÉRT A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL BÍRSÁGOT SZABHAT KI, AMELYNEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL A FELELŐS. A REKLÁMBÍRSÁG MÉRTÉKE 650 EZERTŐL NÉGYMILLIÓ FORINTIG TERJED, ÉS A JOGSÉRTŐ ÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELMULASZTÁSAKOR ISMÉTELTEN IS KISZABHATÓ.
Aki egy jelenleg engedélyezett reklámhordozó tulajdonosa vagy használója, arra még május 1-ig nem vonatkozik a tilalom, viszont február 1-ig be kell jelentkeznie a hatósághoz ahhoz, hogy felvegyék az országos reklámkataszterbe.
A törvény végrehajtásával összefüggésben jelent meg a napokban az országos reklámkataszter vezetéséről szóló rendelet. Ebből kiderül, hogy február 23-án lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint a tulajdonosoknak reklámfelületenként évi 15 ezer forintot kell fizetniük a reklámkataszter üzemeltetésért. A díjat március 1-ig kell befizetni, ha azonban a felületet csak az adott évben vette nyilvántartásba az NMHH, akkor abban a naptári évben még nincs díja a nyilvántartásnak.
Kiemelt fotó: MKKP/Facebook
