Magyarországon a politika mindig a kelleténél jobban rányomta a bélyegét mindenre, nem maradhatott kivétel ezalól az építészet sem. A szocialista éra rombolásairól regényt lehetne írni, de a rendszerváltás után még az előző korszak nívós építészeti munkáinak sem kegyelmeztek.
A XI. kerületi Somlói út legeslegvégén magasodik az egyetlen kétszeres Ybl-díjas női építészünk, Pázmándi Margit által tervezett épület, amely kétségtelenül nehéz történelmi örökséget hordoz: annak idején a Munkásőrség országos parancsnokságának és tisztképzőjének adott otthont.
– mondta róla Sulyok Miklós művészettörténész.
Ehhez a súlyos ítélethez jól passzoltak a közpénzzel kistafírozott Mathias Corvinus Collegium (MCC) hagymázas álmai, hogy olyan megkerülhetetlen nemzeti intézménnyé váljon, mint a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum vagy a Nemzeti Színház. Ezek az alapító Tombor András szavai, akiről azt kell tudni, hogy Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült, Mészáros Lőrinccel pedig közös cégben értékesíti a közmédia reklámidejét. Nem csoda, hogy az MCC a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után éves menetrend szerint kapott százmiliókat, majd egy kormányrendeletnek köszönhetően a Mol és a Richter részvényeinek tíz-tíz százalékát, végül pedig olyan ingatlanokat, mint ez a Somlói úti vagy a Feneketlen-tó melletti egykori négycsillagos Hotel Flamenco.
A Somlói úti munkásőr-főhadiszállásra meg is kapták a bontási engedélyt, a helyébe pedig a 370/2020. számú kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemeltté tett beruházás segítségével húzhatják fel az új épületeket, amelyeknek így nem kell megfelelniük a kerületi szabályozásnak, gyakorlatilag egy túlméretezett monstrum kerülhet a Gellért-hegy oldalába.
Hőzöngtek is a helyiek, akiknek a vitorlájából az MCC most egy ezer fő megkérdezésével tartott közvélemény-kutatással próbálja kifogni a szelet. A felmérés szerint a budapesti lakosok és az ingatlan közvetlen környezetében élők többsége a korábbi épületről úgy vélekedik, hogy
A válaszadóknak a régi épületről elsősorban a lelakott, csúnya és elavult jelző jutott eszébe, de sokan felemlegették a szocializmust és a kommunista rendszert védő Munkásőrséget is. A megkérdezettek
- 92 százaléka inkább csúnyának,
- 91 százaléka inkább környezetébe nem illőnek,
- 90 százaléka inkább korszerűtlennek tartja az épületeket.
A válaszadók többsége abban is egyetértett, hogy az épületeket le kell bontani. A legtöbb válaszadó szerint a bontás és egy új középület megalkotása az ideális forgatókönyv, nem pedig a felújítás, azt pedig kevesebb, mint 5 százaléknyi válaszoló támogatta, hogy az épületet hagyják meg a jelenlegi állapotában – ismertették a felmérés eredményeit.
Ami az új MCC-központtal szemben támasztott elvárásokat illeti, a kutatás résztvevőinek többsége a zöldfelület növekedését, az épület ökológiai fenntarthatóságát reméli, és azt, hogy illeszkedik a Gellérthegy látképébe, a kert és a park pedig a környékbeliek számára is nyitott lesz.
Az MCC a tervek ismertetésekor azt ígérte, hogy a mostani két épület helyett csak egy helyezkedik majd el a telken, így jóval kiterjedtebb lesz a helyi lakosok által is bejárható parkosított terület és több közösségi teret is létrehoznak majd az épületben, amelyek mindenki számára látogathatók lesznek.
Tudatták azt is: az MCC nyílt építészeti tervpályázatot írt ki az új budapesti épületegyüttes megtervezésére. A neves szaktekintélyekből álló bírálóbizottság két első helyezettet hirdetett, végül az egyik győztes, a Napur Architect Kft. folytathatta az új Gellérthegyi campus kialakításának tervezését az újdonsült Prima Primissima-díjas Ferencz Marcel Ybl-díjas építész vezetésével.
Fotó: Wolfy
