Az agrárium jövője: alkalmazkodás és innováció
Az MBH Bank legújabb agrárindexe szerint a magyar élelmiszer-gazdaság helyzete stabilizálódott, de a klímaváltozás és a hatékonyságnövelés kihívásaira való válaszadás elengedhetetlen a további sikerhez. A Vidékfejlesztési Program forrásai és a kedvezőbb kamatkörnyezet új lehetőségeket teremthetnek a mezőgazdaságban.
A magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai stabilizálódtak, az MBH AgrárTrend Index szerint 2024 első negyedévében enyhe növekedést mutatott, ami meghaladja az orosz-ukrán háború előtti időszakot. Az MBH Bank szakértői szerint a szektor szereplőinek alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz és növelniük kell hatékonyságukat. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatai és a csökkenő kamatok új finanszírozási lehetőségeket kínálnak a mezőgazdaság számára.
Azok a termelők, akik alkalmazkodnak a klímaváltozás következményeihez, például a csapadék hiányához, és csökkentik önköltségeiket, előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. Az üvegházas zöldségtermesztés, a brojlercsirke- és a sertéstenyésztés például már európai szinten is versenyképessé váltak az időjárástól való függetlenítés révén.
Az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 első negyedévében 33,7 pontra nőtt, ami a korábbi negyedévekhez képest további javulást jelent. Különösen a baromfitermékpálya helyzetértékelése javult, az árak stabilizálódása és a madárinfluenza kevésbé erős szezonja miatt.
A szántóföldi ágazatok helyzetértékelése azonban nem változott, és a kőolaj árának emelkedése miatt az értékesítési árak csak valamelyest erősödtek. A fejlődő országok gabonaigénye és az El Nino alakulása, valamint a Magyarországon tapasztalható csapadékhiány jelentős hatással lehet az ágazatra. A megfelelő mennyiségű csapadék hiánya aggodalomra ad okot a terméshozamok szempontjából.
Az állattartók és -tenyésztők számára is fontos a jó minőségű legelők biztosítása, és a török piac gyengélkedése miatt a húsmarha termékpálya helyzetértékelése romlott. Törökország a magyar húsmarha egyik fő exportpiaca, és az ottani helyzet változása befolyásolja az árakat.
A szabadföldi zöldségek termékpályáján a csemegekukorica és a zöldborsó értékesítési árai csökkentek, és a délkeleti térség csapadékhiánya miatt romlottak a kilátások. A kínai csemegekukorica nyomása is érzékelhető az európai piacon. Ezzel szemben az üvegházas kertészetek és a gyümölcsösök a vidékfejlesztési pályázatokra készülnek, és a szőlő-bor termékpályán alapvetően jók a kilátások, bár a lédig piacon van némi elmaradás.
A búza helyzetértékelése minimális visszaesést mutatott az idei első negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva, ami elsősorban a csapadékhiánynak tudható be. A bizonytalan piaci környezet hatására a gazdák visszafogták imputköltségeiket, kevesebb növényvédőszert, például műtrágyát vásároltak.
Az elkövetkező évek rekordösszegű beruházásai kulcsfontosságúak lehetnek a magyar agrárium versenyképességének növelésében. A csökkenő kamatpályák és a kamattámogatás várható rendszere is azt a célt szolgálja, hogy minél több versenyképes beruházás valósuljon meg.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának jelenlegi ciklusában rövidesen megnyíló, mintegy 1500 milliárd forint értékű beruházási pályázatok és a hazai finanszírozású programok jelentős lehetőséget kínálnak a hazai agrárvállalatok számára. Az a vállalat, amely ezzel nem él, vagyis nem hajtja végre a versenyképesség növeléséhez szükséges beruházásokat a 2025–2029 közötti időszakban, az vagy megszűnik, vagy értékesíti vállalkozását.
A kiskereskedelmi forgalom visszaesése nem magyar sajátosság, Európa-szerte látható tendenciáról van szó. A magyar fogyasztás – a kormány szándékai ellenére – továbbra sem állt helyre, a lakosság továbbra is óvatosan vásárol.
Az MBH Bank szakértői szerint az Európai Unió, benne Magyarország agráriuma számára a hozzáadott érték növelése a kulcs az előttünk álló években.
(Borítókép: Lukas Schulze / Getty Images)
