Trump három százalékos NATO védelmi kiadási célt fontolgat

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke megfontolja, hogy a NATO-tagállamoktól a GDP három százalékának megfelelő védelmi kiadásokat kérjen, ha ismét elnök lesz. A The Telegraph értesülései szerint Trump a védelmi kiadások növelését az Oroszország és Kína jelentette fenyegetések fényében tartja szükségesnek.

Trump korábban többször is kritizálta a NATO-szövetségeseket, hogy nem költik a védelmi költségvetésük GDP-jük 2 százalékát, és fenyegetéssel élve követelte a kiadások növelését. A volt elnök mostani álláspontja szerint az elszámolási szabályokat is módosítani kellene, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segély ne számítson bele a védelmi kiadásokba, ami több országot a jelenlegi cél alá szorítana.

Egy Trumphoz közel álló forrás szerint a volt elnök már régóta fontolgatja a védelmi kiadások emelését, és a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával folytatott beszélgetés után még inkább meggyőződött ennek szükségességéről.

Trump és Duda találkozója állítólag döntő volt abban is, hogy Trump feladja a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros segélycsomaggal szembeni ellenállását.

A NATO jelenlegi szabályai szerint a tagállamoknak GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk, de 2021-ben csak 11 tagállam, köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Lengyelország, Görögország, Észtország, Litvánia, Finnország, Lettország, Magyarország, Szlovákia és Dánia érte el ezt a célt.

Luxemburg a GDP-jének mindössze 1 százalékát, míg Belgium és Spanyolország 1,2 százalékát költötte védelemre.

Duda szerint a növekvő fenyegetések miatt, beleértve az Oroszország által jelentett közvetlen konfrontációt is, a védelmi kiadásokat a GDP 3 százalékára kellene emelni, amit jelenleg csak Lengyelország, az Egyesült Államok és Görögország ért el.

A brit kormányzati források óvatos támogatásukat fejezték ki a védelmi kiadások növelésére vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban, de ők a GDP 2,5 százalékára való emelést javasolják, és azt, hogy az Ukrajnának nyújtott segítséget továbbra is be lehessen számítani.

Donald Trump korábban azt nyilatkozta, hogy elnökként „egy nap alatt“ véget vetne a háborúnak, és arra bátorítaná Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit akar” azokkal a szövetségesekkel, akik nem költenek eleget saját védelmükre.

Amennyiben Donald Trump lesz az idei elnökválasztás győztese, és a most kiszivárgott elvárásait ténylegesen is megfogalmazza a NATO-tagok felé, akkor az Magyarország számára körülbelül a GDP 1 százalékának megfelelő többletkiadást jelentene, igaz az nem ismert, hogy a republikánus politikus milyen időtávon várná el az új 3%-os célszám teljesítését. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a magyar kormánynak a következő években évről-évre plusz százmilliárd forintokat kellene előteremtenie a hadikiadások finanszírozására. Ha pedig fent is kell tartania a 3%-os GDP-arányos arányszámot, akkor tartósan, a cél elérését követően, minden évben plusz 900-1000 milliárd forintot kellene erre költenie a jelenlegi költségvetési pályához képest.