Levágták Putyin aranytojást tojó tyúkját

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin elszámította magát, amikor úgy gondolta, hogy a háború ellenére függőségben tartja Európát a gázimporttól, de most már nem tud mit kezdeni a nyakán maradt gázzal.

Az orosz gazdaság a moszkvai adatok szerint jobban ellenáll a nyugati szankcióknak, mint várták, de a statisztikák inkább a fegyvergyártás növekedését mutatják, mint a prosperitást. Az olajbevételek, amelyeket Moszkva egy "árnyékflotta" segítségével értékesít, továbbra is jelentős forrást biztosítanak a Kreml számára. Ezzel szemben a Gazprom, Oroszország állami energiaipari óriásvállalata, negyedszázada a legnagyobb veszteséget szenvedte el, mivel bevételei több mint negyedével csökkentek. A cég 2023-ban 629 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) nettó veszteséget könyvelt el, ami több mint két évtizede az első mínuszos éve.

A vállalat és a rezsim számára megalázó veszteség ellenére Putyin azt hitte, hogy az Európába irányuló gázvezeték-hálózat függőséget teremtett, amely arra kényszeríti a nyugati vezetőket, hogy engedjenek az orosz követeléseknek. Európa azonban, különösen Németország, a Krím elfoglalása és a donbászi háború után is folytatta az orosz gáz vásárlását, beleértve az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését is.

Európa vezetői azonban váratlanul máshonnan kezdtek gázt vásárolni, amikor Putyin leállította a gázszállításokat. Olaf Scholz, Németország kancellárja kijelentette, hogy az ország soha többé nem lesz ennyire függő egy ellenséges beszállítótól. Az Európai Unió gázimportjának aránya Oroszországból 2021-ben több mint 40 százalékról 2022-ben 8 százalékra csökkent.

A Gazprom 2023 elején leállította az exportra vonatkozó adatok közzétételét, de az Oroszországon kívüli eladásai több mint felére csökkentek. Az EU jelentős költségek árán pótolta az orosz gáz elvesztését, és új hálózatokat hozott létre, amelyek révén Moszkva elvesztette a nyugati piacot. Az EU a cseppfolyósított földgáz importját is növelte, és további kapacitásbővítést tervez.

Oroszország néhány nagy mennyiségű gázt felhasználó iparágat, például a karbamidgyártást felpörgette, és még mindig jelentős mennyiségű műtrágyát ad el Európának. Azonban az Európába irányuló gázértékesítés fegyverként való kezelése miatt Oroszországnak nem sok piaca maradt, és a nyugati szankciók még az LNG-terminálok építésére tett kísérleteket is akadályozzák. A Gazprom monopolhelyzetben van a külföldre irányuló gázszállítás terén és rendelkezik olajipari egységgel is, emiatt a cég lett a nyugati szankciók egyik fő célpontja. A Reuters által végzett számítások szerint a cég földgázszállításai Európába tavaly 55,6%-kal estek, 28,3 milliárd köbméterre csökkentek. Az EBITDA jelentős mértékben csökkent: tavaly mindössze 618,38 milliárd rubelre (6,7 milliárd dollár) rúgott a korábbi évben elért 2,79 milliárd rubellel (30,4 milliárd dollár) szemben.