Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök
Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Az idei amerikai elnökválasztás kifejezetten szorosnak ígérkezik: áprilisban volt olyan időszak, amikor Joe Bident és Donald Trumpot kevesebb mint 0,2 százalék választotta el egymástól. Májusra ismét egy százalék körülire nyílt a két jelölt közötti olló a RealClearPolling összesítése alapján, és Trump jócskán vezet a csatatérállamokban, továbbra is statisztikai döntetlenről beszélhetünk a közvélemény-kutatások tanúbizonysága szerint.
Megy a matekozás
Az Egyesült Államokban az elnökválasztás lényegében az államok által zajlik, amelyek egy 538 elektorból álló kollégiumba delegálnak lakosságszámuknak megfelelő arányban küldötteket. Az elektori kollégiumban a népesebb államoknak több, a kisebb lakossággal bíró államoknak kevesebb súlya van.
48 tagállamban és Washington D.C.-ben az elektorokat a "győztes mindent visz" elv alapján osztják ki, Maine és Nebraska azonban kivételt jelent: itt két elektori szavazatot kap az állam egészében többséget szerző jelölt, majd a többi voksot az egyes kongresszusi körzetekben felülkerekedőnek osztják ki.
Eddig négy alkalommal volt példa arra, hogy az összességében kevesebb voksot bezsebelő személyt hozza ki győztesként az elektori kollégium. Legutóbb 2000-ben és 2016-ban történt meg.
És ha az elektori kollégium is befuccsol?
Az 1824-es választáson négy jelölt között oszlottak meg az elektori kollégium szavazatai, ezáltal egyikőjük sem szerezte meg többséget. Végül nem az országos szavazatarányban és elektori kollégiumban is elsőként végző Andrew Jacksonból, hanem John Quincy Adamsből lett elnök.
Az alkotmány XII. kiegészítése értelmében, ha egyik jelölt sem szerez abszolút többséget az elektori kollégiumban, a képviselőház a három legtöbb elnöki szavazatot kapott személy közül azonnali titkos szavazással választja az elnököt.
Reális forgatókönyv?
Egyesek idén is valós lehetőségként tekintenek a függőben maradt választásra. Létezik olyan elképzelhető elektori elosztás, amely során sem Biden, sem Trump nem éri el a 270 voksot.
Ha például a csatatérállamok közül Biden megtartja Nevadát, Arizonát és Georgiát, továbbá Wisconsint, Trump viszont 2016 után ismét elhódítja Michigant és Pennsylvaniát, akkor mindketten 269-269 elektori szavazattal fognak rendelkezni.
A republikánus többségű Nebraskában elindult egy kezdeményezés, hogy ne osszák fel többé az elektori szavazataikat, és alkalmazzák ők is a "győztes mindent visz" elvet.
Újabb alkotmányos káosz
Óriási alkotmányjogi káosszal és társadalmi elégedetlenséggel járna, ha egy függőben maradt választásra kerülne sor. Több okból is kialakulhat olyan helyzet, amely az egyik vagy másik, de akár mindkettő oldal számára elfogadhatatlan lenne.
Ha a képviselőház és a szenátus szintén kudarcot vallana, és ott sem szerezne többséget senki, akkor a beiktatás napjától kezdve az alsóház új elnöke szolgálna az Egyesült Államok elnökeként.
Mivel jelenleg is megosztott a Kongresszus, a következő törvényhozásban is könnyen előfordulhat ugyanez.