Az e-kereskedelem számokban kifejezve döbbenetes méretű, a magyar webshopok és a webáruházak tavaly 77,1 millió darab rendelést teljesítettek - tájékoztat részletesen az Economx oldala.

Az év utolsó részében, a novemberi Black Friday leárazási dömping és a karácsonyi ajándékvásárlási láz időszakában pedig a vásárlási kedv még nagyobbra duzzad, az online forgalom 35 százalékkal is meghaladhatja novemberben és decemberben az előző hónapokét.

A rendeléssel azonban felmerülhetnek problémák, és még a csomag kiszállítását követően is szembesülhetünk kellemetlenségekkel. Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Körzérdekvédelmi Osztályának vezetője néhány fontos szempontra hívta fel a figyelmet, amelyeket érdemes szem előtt tartani online vásárlásnál – áll a Magyarország Ügyészsége weboldalán. 

Ne felejtsük el, hogy az akciók nem biztos, hogy ténylegesen akkora kedvezményt jelentenek, mint amekkorát a százalékok mutatnak.

Van, hogy az akció előtt felárazzák a terméket, majd a magasabb árból kerül levonásra a kedvezmény.

Legkönnyebben úgy ellenőrizhető az árkedvezmény valós volta, hogy a kinézett termék nevét vagy cikkszámát beírjuk egy internetes böngészőbe, és megnézzük, hogy máshol mennyiért árulják ugyanazt.

Létezik a cég egyáltalán? 

A webáruház csak egy honlap, amin számtalan terméket csábítóan kedvező áron meg lehet hirdetni, úgy, hogy közben a valóságban nem létezik. A csalók sokszor létező nagy márkák honlapját másolják le tökéletesen megtévesztő azonossággal. Ezeket sajnos nagyon nehéz ellenőrizni, de gyanút keltő jelek lehetnek.

  • Nézzük meg az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), és ha nincs cégnév, címadat és elérhetőség feltüntetve, amelyre az interneten vagy egy internetes cégkeresőben rá tudunk keresni, akkor rögtön gyanakodjunk.
  • Ha olyan oldalra tévedünk, amely valamilyen világmárkát forgalmaz, akkor a legegyszerűbb „mezítlábas” módszer az oldal nevének megnézése. Például ha létezik egy olyan márka, hogy „MKU”, akkor a www.mku.hu vagy www.mku.com az eredeti cég oldala lenne, viszont a www.mkuolcso.hu, vagy a www.mkuoutlet.com már gyanús.
  • Csalást kiszűrő módszer az is, ha a fizetési feltételek között csak a bankkártya adatok megadása az egyetlen opció. Meglehet, hogy csak a bankkártyánk adatait akarják tőlünk megszerezni. Ha megtörtént a baj, akkor az első az legyen, hogy letiltatjuk a bankkártyát.
  • Keressünk rá a cégre, hogy létezik-e, és a webáruház nevére is, hogy vannak-e róla vásárlói vélemények. Vásárlói visszajelzéseket a termékkereső oldalak is megjelenítenek. Fontos, hogy ne csak a webáruház oldalán olvasható véleményeket nézzük, ugyanis a weboldal üzemeltetője a saját oldalán bármennyi hamis dicséretet elhelyezhet.
  • Az oldal létezését a domain.hu vagy a who.is keresőkön is ellenőrizni lehet. Ezeken meg tudjuk nézni, hogy mikor regisztrálták a webáruházat, milyen adatokkal. Ha titkosítják az adatokat, vagy csak rövid ideje létezik az oldal, akkor szintén gyanakodjunk.

A magyar nyelvű honlap mögött lehet külföldi cég is

Amennyiben külföldi cégtől rendelünk, akár az Európia Unió valamely tagállamából, akár más országból (jellemzően Kínából), ha a termék nem érkezik meg, vagy azzal valamilyen probléma van, a külföldi céggel szembeni igényérvényesítés jóval nehezebb és költségesebb:

  • Eleve az általános szerződési feltételekben ki lehet kötni a számunkra ismeretlen külföldi jog alkalmazását. 
  • A nyelvi eltérés miatt a kommunikáció is nehezebb.
  • A külföldre visszaküldendő csomag magas költségével is számolni kell.

A legnagyobb ázsiai online platformok ma már saját vitarendezési fórummal és pénzvisszatérítési rendszerrel működnek, érdemes inkább ezeket felkeresni.

Hogy külföldi-e a cég, az nem biztos, hogy a honlap alapján kiderül. Ugyanis sokszor magyar nyelvű honlapot készítenek, és akár magyar nyelven is levelezhetnek a vásárlóval. Ennek ellenőrzésére a legegyszerűbb lépés az általános szerződési feltételekben a cégadatok megkeresése.

Fotó: pexels.com