2024.03.01., péntek - Albin
Budapest: 13o - 14o
Az ország 19 megyéjében

Újra ukrán atomerőművet támadtak meg orosz drónok

Zimon András | 2023. november 04. - 12:30
Újra ukrán atomerőművet támadtak meg orosz drónok

Az ukrán légvédelmi rendszerek néhány nappal ezelőtt orosz támadó drónokat lőttek le a Hmelnickiji atomerőmű tőszomszédságában. A drónok maradványai azonban még így is kárt tettek a magyar határtól nem is olyan távoli létesítményben.

Még október végén az ukrán erők Oroszországból indított, iráni Sahed típusú drónokat lőttek le az ország nyugati részében található atomerőmű felett. A Hmelnickiji atomerőmű Debrecentől nagyjából 600 kilométerre, északkeletre fekszik. A drón darabjai jelentős károkat okoztak a szomszédos Netisinben, ahol az erőmű alkalmazottai élnek.

A nukleáris létesítményhez tartozó néhány épület is megsérült. A drónok célpontja az erőmű volt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Két hangos robbanás történt az erőmű közelében – erősítették meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a NAÜ helyszínen állomásozó szakértői is, akik utóbb arról értesültek, hogy két drónt lőttek le: az egyiket öt, a másikat húsz kilométeres távolságban. Az erőteljes robbanások átmenetileg két sugárzásfigyelő állomás áramellátását is megszakították – írta a szervezet honlapján a NAÜ főigazgatója. A detonációk azonban szerencsére – bár több ablak is betört – nem okoztak fennakadást az erőmű működésében, és nem tettek kárt az elektromos hálózatban sem. 

„Az incidens ismét rávilágít a rendkívül törékeny nukleáris biztonsági helyzetre Ukrajnában, amely mindaddig nem fog javulni, amíg a tragikus háború folytatódik” – mondta Rafael Grossi, aki szerint a betört ablakok is igazolják, hogy mennyire veszélyes volt a helyzet. Lehet, hogy legközelebb nem leszünk ilyen szerencsések – szögezte le a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője. Az atomerőművek – négy működő van belőlük Csernobil bezárása után – Ukrajna legfontosabb villamosenergia-forrásai. Az ország áramellátása, kivált ősszel és télen, valószínűleg összeomlana nélkülük. Nem csoda, hogy megkülönböztetett figyelemmel óvják őket. A nyáron több reaktorblokkot leállítottak karbantartási célokkal, és csak nemrég indították őket újra, hogy télen maximális kapacitással üzemelhessenek – mondta egy atomenergia-szakértő. A telet nem vészelnénk át nélkülük, mert tavaly sok hőerőmű olyan károkat szenvedett, amelyeket nem sikerült még maradéktalanul elhárítanunk – tette hozzá Olha Kozsarna.

Az atomerőművek komoly véderővel rendelkeznek, még egy kisebb repülőgép-szerencsétlenséget is elbírnak – példálózik az ukrán nukleáris központ biztonsági részlegének vezetője. Dmitro Humenjuk szerint épp ezért a lelőtt drónok nem jelentenek veszélyt magukra az erőművekre, legfeljebb a környék infrastruktúrájára. A katonai tevékenységet a nukleáris létesítmények körül azonban nem szabad lebecsülni, hisz jelentős veszéllyel járnak.

A zaporizzsjai erőmű környékén folytatott harcok miatt már tavaly felmérték: a legpusztítóbb következménnyel az járna, ha a blokkok működését teljes kapacitásra növelnék, majd utána követnének el terrortámadást ellene. A sugárszennyezés 30-50 kilométeres övezetben veszélyeztetné a környezetet, az ott élőket pedig haladéktalanul evakuálni kellene – az ukrán főorvos szerint. Az atomerőmű több, mint egy reaktor – magyarázza Humenjuk. A komplex létesítmény biztonsági rendszerei szavatolják az energiaellátását, illetve a megtermelt energia elszállítását. Miközben a reaktorban bekövetkező kár kockázata csekély, a biztonsági rendszerek áramkimaradása veszélyes helyzetet idézhet elő.

Amennyiben az elektromos hálózatokat és az alállomásokat éri támadás, aktiválódik a vészhelyzeti védelem, amely leállítja a reaktorokat. „A vészleállás nagyon veszélyes az erőművekre” – figyelmeztetett Kozsarna. A légvédelem óvja aktívan az atomerőműveket, a több rétegű, passzív védelem pedig magától a rakéta, a drón vagy ezek maradványainak becsapódásától oltalmazza a létesítményt. A passzív védelem segít abban, hogy létesítményeink sértetlenek maradjanak, vagy hogy a kár mértéke minimálisra csökkenjen – magyarázza az ukrán energiahálózatot üzemeltető vállalat vezetője. A többi között a nukleáris létesítmények védelme érdekében Ukrajna abban bízik, hogy szövetségesei továbbra is szállítanak légvédelmi rendszereket – mondta az ukrán légierő szóvivője. A drónokat ugyan már belépéskor megkísérlik semlegesíteni, ha azonban elvétik, „ezek a fegyverek jelentik az utolsó reményt” – emlékeztetett Jurij Ihnat.

Fotó: getty images

Forrás: Index