Orosz propagandát terjesztő mesterséges intelligencia és a geopolitikai helyzet új fejleményei

Az interneten mesterséges intelligenciával generált cikkekkel és hamis képekkel, videókkal terjesztenek orosz propagandát, amelyek a valódi újságokat utánozó oldalakon jelennek meg.

Az orosz hátterű, az Egyesült Államokban működő propagandaoldalak mesterséges intelligenciát használnak cikkeik megírásához, amelyeket gyakran hamis képekkel és videókkal támasztanak alá. Egy oknyomozó cikkben a BBC több tucat ilyen oldal több száz cikkét elemezte. Az álhíroldalakon megjelent cikkek egy része valós részletekre épül, de a tartalmuk nagyrészt kitalált. Egyik ilyen történet, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége egy 1,8 milliárdos Bugattira adott le megrendelést, valójában álhírnek bizonyult.

Az álhíroldalakon megjelent cikkek gyakran az amerikai segélyeket és az ukrán korrupciót helyezik előtérbe, amelyek az orosz propagandahálózat által terjesztett témák közé tartoznak. Az oldalakon amerikai helyi lapokra emlékeztető nevekkel és mesterséges intelligenciával generált kamuszerzőkkel jelennek meg a cikkek.

A propagandahálózat egyik tagjaként azonosították John Mark Dougan korábbi amerikai rendőrt, aki korábban Ukrajna oroszok által megszállt részein készített videókat tett közzé a YouTube-on. Dougan a BBC-nek nyilatkozva tagadta, hogy köze lenne a Zelenszkij feleségét érintő álhírhez, amely először a The Houston Post nevű álhíroldalon jelent meg, de korábban már beismerte, hogy hamis információkat terjeszt az interneten.

Egy másik, Ukrajnával kapcsolatos hír szerint Volodimir Zelenszkij elnök komolyan fontolóra vette, hogy leváltja Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt. Bennfentes források szerint Zelenszkijnek "elege van Smihalból", mivel a politikus nem elég proaktív és nem hallgat az elnökre. Zelenszkij korábban már megpróbálta elmozdítani Smihalt a miniszterelnöki posztról, és úgy tűnik, hogy hamarosan újabb próbálkozásra kerülhet sor. Az Ukrainszka Pravda forrásai szerint Smihal utódja valószínűleg Julija Szvirigyenko gazdaságfejlesztési miniszter lesz. Zelenszkij a háború kezdete óta több fontos tisztségben is vezetőcserét hajtott végre, amelyek főleg a haderőt és a védelmi minisztériumot érintették.

A kormány szerint észszerű és arányos az ukrajnai menekültek elszállásolásáról szóló rendelet módosítása, amely szerint augusztus 21. után már csak azok a menekültek lesznek jogosultak szállásra, akik kifejezetten harcok sújtotta részekről érkeznek. A változás azzal járhat, hogy valaki egyik hónapról a másikra kikerül a jogosultak köréből, és nehezebb helyzetbe kerülhetnek azok, akik jelenleg is ilyen szállókon tartózkodnak: az első lista csütörtökön fog megjelenni, nekik innentől számolva mindössze hat nap áll rendelkezésükre, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetükre tekintettel kérvényezhessék a maradást.

“Minden Ukrajnából menekülő személy továbbra is biztonságban van Magyarországon: igényelhetik menedékeskénti elismerésüket, munkát vállalhatnak és tanulhatnak Magyarországon, egészségügyi ellátásra és egyes szociális juttatásokra is jogosultak. Ugyanakkor a háború elhúzódása indokolttá tette az egyes támogatási rendszerek felülvizsgálatát” – írta a Miniszterelnökségi Sajtóiroda a hvg.hu-nak küldött válaszában.

A módosítás egy ésszerű és arányos változtatás, ugyanakkor a magyar állam az ukrajnai háború sújtotta területeiről érkező személyek esetében továbbra is fenntartja a központi állami elszállásolásra való jogosultságot. Hogy a változás pontosan hány embert fog érinteni, illetve hogy jelenleg mennyien tartózkodnak a magyarországi menekültszállókon, azt nem tudni, mert a kormány eddig csak a szállásadók számáról adott ki pontos információkat. Oroszország 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen, és azóta több mint 1,3 millió ukrán menekült érkezett Magyarországra, és ugyan nagy részük továbbutazott, de még így is több ezren lehetnek az országban.

A rendelet nemcsak a menekülteknek okozhat fejfájást, hanem a menekülteket segítő önkormányzatokat és civil szervezeteket is nehéz helyzetbe hozhatja, mivel eddig 5000 forintos fejpénzt kaptak a menekültek elszállásolására és étkeztetésére, ezentúl azonban ez sem fog járni azok után, akik nem közvetlenül a háborús övezetből érkeznek.

A geopolitikai helyzet új fejleményeként, európai tisztviselők szerint Kínai és orosz vállalatok együttműködésével fejleszthetnek támadó drónt, amely egy Ukrajnában bevetett iráni modellhez hasonló. Ez a lépés annak a jele lehet, hogy Moszkva és Peking egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államok és szövetségesei körében. Kína eddig tartózkodott a közvetlen fegyverbiztosítástól az orosz hadsereg számára, és Liu Pengyu, Kína amerikai nagykövetségének szóvivője szerint nem szállítanak fegyvereket az ukrajnai konfliktusban részt vevő feleknek. Oroszország a háború kezdete óta több ezer Shahed drónt vetett be Ukrajna ellen, és még gyárat is épített az iráni fejlesztésű technológia tömeggyártására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-ek csúcstalálkozóján azt mondta, Hszi Csin-ping elnök a szavát adta, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak.