2024.02.25., vasárnap - Géza
Budapest: 9o - 10o
Az ország 19 megyéjében

A fővárosban több, mint 150 ezer lakás áll üresen

Todorovits Rea | 2023. november 02. - 08:00
A fővárosban több, mint 150 ezer lakás áll üresen

Miközben az ingatlanárak az egekbe szöktek és az albérlet is szinte megfizethetetlen, Budapesten több, mint 150 ezer lakás áll üresen.

Budapesten az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőttek az ingatlanárak. Túlzás nélkül százezrek küzdenek azzal, hogy a városközponthoz közel nincs hol lakniuk, és naponta órákat ingáznak a belváros felé, mert a közelben nem tudják megfizetni a lakhatást – írja a Telex.

Közben lakások sokszor a városmagon kívül, néha tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helyeken épülnek. A családosok közül pedig sokan inkább kiköltöznek az agglomerációba, mert Budapesten házat venni a többségnek lehetetlen, lakásokból pedig nem épülnek akkorák, amekkorákban több gyerekkel el lehet férni.

Történik mindez úgy, hogy a budapesti lakások egyre nagyobb részében nem lakik senki. A népszámlálási adatok szerint 2011-ben a budapesti lakások 13 százalékát nem lakták életvitelszerűen, ez az arány 2022-re 17 százalék fölé emelkedett.

Négy olyan kerület van, ahol a népszámlálás szerint a lakások több mint negyedében nem él senki.

A fentieket látva könnyű arra a következtetésre jutni, hogy Budapesten valami nagyon nem stimmel. Lakást vásárolni fiatalként, alaptőke nélkül szinte lehetetlen, az albérletek pedig egyre többe kerülnek, augusztusban átlagosan 230 ezer forintba.

A 2022-es népszámlálás szerint Magyarországon körülbelül 4,6 millió lakóingatlan van, ebből 4 millióban laknak, 600 ezerben viszont nem él senki. Ez tűnhet kevésnek, de ha hozzávesszük, hogy ma Magyarországon egy lakásban átlagosan 2,4 ember él, akkor a 600 ezer lakás majdnem másfél millió ember otthona lehetne.

Nem lakott ingatlanok valószínűleg az egész világon vannak, de szinte sehol sincs annyi, mint Magyarországon.

Egy 2021-es, az OECD adatait használó elemzés szerint csak Japánban és Cipruson van több üres lakás. Csakhogy Japán hosszú ideje elöregedő és csökkenő népességű ország, Cipruson pedig az 1974-es török megszállás után rengetegen hagyták el az otthonukat, és sok ház azóta is üresen áll.

2011 és 2022 között Budapesten 56 ezerrel nőtt a lakások száma, miközben 44 ezer fővel csökkent a lakosságszám. Ennek kisebb részben az az oka, hogy egyre kevesebben élünk együtt, nagyobb részben viszont az, hogy

majdnem másfélszeresére nőtt a nem lakott ingatlanok száma.

A népszámlálás adatai szerint azok a nem lakott ingatlanok, amelyekben senki nem tartózkodik életvitelszerűen. Ezek között vannak az Airbnb-nek kiadott lakások, az ügyvédi irodák, pszichológusi vagy magánorvosi rendelők, de az olyan lakások is, amit valaki alkalmanként használ az elsődleges otthona mellett. (Bár ilyenből Budapesten valószínűleg nincs sok, ilyenek emellett a nyaralók is.)

Ezeken kívül pedig léteznek tényleg üresen álló lakások is. Egy sor oka lehet annak, hogy a tulajdonosok miért nem kezdenek valamit az ilyen ingatlanokkal, így:


• tisztán befektetésnek vették, az értéknövekedést várják, és nem akarják vagy nem merik kiadni;
• örökölt ingatlan, amit az új tulajdonos érzelmi okokból nem akar eladni, vagy nincs pénze felújítani lakható állapotra;
• illetve közös tulajdonú lakás, amelynél a tulajdonosok nem tudnak megegyezni a felhasználásról.

A nem lakott ingatlanok jelenségéről megkérdezték Pósfai Zsuzsanna városkutatót, a Periféria Központ alapító munkatársát. Szerinte a képet árnyalja, hogy az albérlők egy része a népszámláláskor nem az albérletébe jelenti be magát, hanem például a szülei házába. Ezt gyakran azért csinálják, mert vagy nincs szerződésük, vagy van, de a bérbeadó nem jelenti be a kiadást a NAV-nál.

A Periféria Központ friss kutatása szerint ma a Budapesten élők 19 százaléka lakik albérletben, 10 százalékuk pedig szívességi lakáshasználó. (Ők általában a szülők vagy más rokonok ingatlanjaiban élnek.) Ebben a majdnem harminc százalékban pedig bőven lehettek olyanok, akik nem az életvitelszerű lakóhelyükre regisztrálták magukat a népszámláláson.

Pósfai szerint ezzel együtt biztosan vannak ténylegesen üres lakások is. A fent felsoroltakon kívül gyakori jelenség, hogy külföldiek vásárolnak lakást befektetésnek, amivel aztán évekig nem kezdenek semmit. A gyakorlatban üresen álló lakások között olyanok is lehetnek, amit Budapestre rendszeresen ingázók tartanak fenn azokra a napokra, amikor itt dolgoznak vagy ügyet intéznek; esetleg a jövőben Budapestre egyetemre készülő gyerekük számára vették meg.

Annak tehát sokféle oka lehet, hogy a budapesti lakások egy részében nem lakik senki életvitelszerűen. Ezek együttvéve viszont hozzájárulnak ahhoz, hogy ilyen drágák a budapesti lakások és az albérletek. Ha pedig végignézzük a főváros térképét, látszik, hogy a belső kerületekben az ingatlanok negyede-harmada – hivatalosan – üres, de még a külső kerületek többségében is több mint 10 százalékuk.

A lakások drágulása és az ebből kialakuló lakhatási válság ma Európa számos nagyvárosát érinti. Bár a drágulás üteme Magyarországon volt a legnagyobb, ugyanúgy a megfizethetetlen albérletekkel és lakásokkal küzdenek a berlini, varsói, vagy éppen párizsi fiatalok is.
A lakhatás drágulásának egyik fontos, eddig alig vizsgált oka lehet az üresen hagyott, be nem épített telkek sokasága. Ha megértjük, hogy miért nem épülnek lakások ezeken a területeken, eggyel közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük, miért ilyen drága ma a városainkban lakni.

Kiemelt fotó:  Melegh Noémi Napsugár / Telex