Ha bekövetkezik egy haláleset, a rideg valóság már akkor arcul csapja a gyászolót, amikor azonnal neki kell fognia a temetés megszervezéséhez, ami számos felkavaró ügyintézéssel, adminisztrációval és főleg nem kevés kiadással jár.

Bár egy urnás temetés a koporsósnak a kétharmadából kihozható, ez csak a költségek töredékét teszi ki. A legnagyobb tétel a sírhely megváltása vagy az urnahely megvásárlása, de mindemellett még egy sereg dolgora kell gondolni és pénzt szánni:

  • temetési szolgáltatások,
  • ravatalozó bérlés,
  • szállítás a ravatalozóba és a végső nyughelyre,
  • kegyeleti kellékek,
  • sírkő készítés és feliratozás,
  • gyászlapok,
  • virágok és koszorúk,
  • sírgondozás.

A hagyományos temetkezési forma Magyarországon a koporsós temetés. Koporsókból a legdrágább a Manhattan cseresznye amerikai koporsó 650 ezer forintért, míg egy középkategóriás tölgyfa koporsóért 300 ezret kérnek, de a legolcsóbb is 200 ezerbe kerül. A holttest hűtési és tárolási díja is horribilis lehet, főleg ha a ceremónia ideje kitolódik. A halotti paplanok tárháza is óriási: itt a 20 ezer forintostól a másfél milliósig terjed a választék.

De nincs szükség ilyenekre, ha valaki az urnás temetést választja. Ennek ára 130 ezer forinttól indul, ami tartalmazza a teljeskörű ügyintézést, a halotti anyakönyvi kivonat beszerzését, az elhunyt szállítását a hamvasztóüzembe, a hamvasztást, a hamvak visszaszállítását és magát a hamvvedret. Az urna lehet fából, porcelánból, márványból, fémből, az ára ettől függően 12-13 ezer forinttól akár 100 ezer forintig is terjedhet, például egy Zsolnay-készítésű darab esetében. Az urnát templomban, temetőben vagy akár otthon is el lehet helyezni, de természetesen a temetői és plébániai szertartásokért külön kell fizetni. 

Az urnás temetések aránya évről évre 2-5 százalékkal nő, Budapesten az összes temetés 95 százaléka már így bonyolódik, és a megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti.

Magyarországon jelenleg 17 krematórium működik. A hamvasztás megkezdése előtt a holttestet azonosítják a kórháztól kapott halottvizsgálati bizonyítvány alapján, a teljes folyamat minimum 4-5 munkanapot vesz igénybe. Ha megtörtént a hamvasztás, a hozzátartozók dönthetnek a hamvak további sorsáról: eltemetéséről, szétszórásáról vagy akár hazaviteléről. Az utóbbi időben egyre többen választják ezt, amit általában azzal indokolnak, hogy így nem kell kijárniuk a temetőbe, de nyilvánvaló motivációt jelent a döntésben a jelentős megtakarítás is. 

Temetkezési szervezetek egy hete közös kampányt indítottak ez ellen az egyre terjedő gyakorlat ellen. Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók Egyesülete (MATEK) közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a hazaszállított, majd otthon tartott hamvak esetében ez a megoldás nem nyújtja a közös búcsú átélésének "élményét".
A családi fészek nem temető!

– hangsúlyozzák, a hagyományos végtisztesség mellett agitálva. A kampány során több száz temetőben tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, a témával foglalkozó magyartemetkezes.hu honlappal és médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátartozóknak milyen segítő és támogató rendszer áll rendelkezésükre. A kommüniké szerint az urnák otthoni tárolása veszélyeztetheti a többi hozzátartozó jogát a kegyeletgyakorlásra, de a temetkezési szervezetek minden bizonnyal azért is aggódnak, mert saját bevételeiket is veszélyeztetve látják.

Fotó: Wolfy