Megdöbbentek a szakszervezetek, hogy a korábbi tiltakozásuk ellenére a kormány ismét előzetes egyeztetés nélkül készül két, már augusztusban napvilágot látott, s most ismét előkerült munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatot megszavaztatni a parlamenttel. Sőt, a közalkalmazottakra szabott, időközben elhíresült szakszervezeti tagdíjlevonási kötelezettség megszüntetése elleni tiltakozásuk a remélt hatásnak éppen az ellenkezőjét váltotta ki a törvényalkotóknál: újabb, ezúttal a korábbinál még durvább ötlettel álltak elő. 

Azzal, hogy a parlament elé kerülő módosító javaslat értelmében a törvényalkotó már nem csupán felmenti a munkáltatókat a levonási kötelezettség alól – nyitva hagyva a helyi megállapodás lehetőségét –, hanem kategorikusan megtiltja nekik a közreműködést, bezár minden kiskaput a felek előtt

– mutatott rá Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki szerint a törvényt még a megegyezésre hajló, a szakszervezetekkel való együttműködésre nyitott munkáltató sem szegheti meg.

A változtatás nagy érvágás lenne a szakszervezeteknek, hiszen plusz figyelmet és – a törvénytervezet indokolásával ellentétesen – plusz adminisztrációt jelent, amit egyénileg vélhetően nem mindenki fog vállalni, emiatt drámai létszámcsökkenést eredményezhet – vélekedett a szövetség elnöke, aki szerint a törvénymódosítással éppen ez a gyengítés a törvényalkotók célja.

Érthetetlen Vagy talán mégis. Elképzelhető, hogy egyre jobban fél a kormány az egységbe tömörülő munkavállalóktól, munkásoktól

– fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint

az új módosítás kőkemény retorzió a korábbi tiltakozásra.

Az előző tervnél is sokkolóbb a másik törvénymódosító tervezetnek, a munkavédelmi törvény átírásának a bevezetése, annak ugyanis túlzás nélkül életveszélyes következménye lehet. A kormány gyakorlatilag teljesen levenné a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget a munkáltatók válláról, és kontroll nélkül a dolgozókra bízná, hogy megismerjék a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek elleni megfelelő védelmet. A szakszervezeti konföderációk egységesen úgy vélik, hogy ez a törvénymódosítás legijesztőbb eleme.

A munkáltató letudhatja az oktatást egyetlen, kézbe adott vagy e-mailen küldött írásos tematikával, és az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek

– hangsúlyozta Zlati Róbert.

Természetesen ezt, a munkavállalók millióinak az egészségéről és életéről szóló változtatási tervet is a szakszervezetekkel és szakértőikkel való egyeztetés nélkül, az „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva készül az előterjesztő megszavaztatni a parlamenti többséggel. 

Az első változat megismerésekor a szakszervezetek tiltakozó, érvelő, szakmai egyeztetést követelő levelek százait zúdították a „társadalmi egyeztetésre” megjelölt kormányzati e-mail címre, ám érdemi választ nem kaptak. Pontosabban: a válasz az ismét előterjesztésre bekészített, változtatás nélküli szöveg.

Semmit nem számított a heves tiltakozás, az „egyeztetést” csak a munkavállalók érdekeit védő szervezetek vették komolyan, a kormány lesöpört minden érvet, az emberek életének védelméről szóló aggályokat is

– szögezte le a MASZSZ elnöke, aki szerint ezzel a kormány nemcsak arcul csapta a munkavállalókat, hanem ismét megszegte a „Brüsszelnek” tett egyeztetési ígéretét, és mint már annyiszor, megint lesöpörte a szakszervezetek egységes tiltakozását, kukába dobta az érdemi tárgyalást szorgalmazó hivatalos kéréseket. Vagyis totálisan semmibe vette a munkavállalók jogait. A szakszervezetek elvárták volna, hogy az előterjesztő a hivatalos fórumokon álljon elő tervezetével, ám erre sem a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), sem az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén nem került sor.