Az EU bővítésének sikere és Magyarország esetleges újraértékelése

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió 2004-es bővítését csodálatos sikertörténetnek nevezte, és kiemelte, hogy ha Magyarország ma nyújtaná be csatlakozási kérelmét, ugyanolyan szigorú vizsgálatnak vetnék alá, mint bármely más országot.

Az Európai Unió 2004-es bővítésének huszadik évfordulóján Ursula von der Leyen a Népszava tudósítása alapján beszélt arról, hogy az akkori tíz új tagország, köztük Magyarország, csatlakozása jelentős gazdasági előnyöket hozott. A két évtized alatt az EU-n belüli kereskedelem 40 százalékkal nőtt, 6 millió új munkahely jött létre, és a munkanélküliség mértéke felére csökkent.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a mai Magyarország esetében is ugyanazokat a tagsági feltételeket kellene teljesítenie, mint bármely másik országnak. Az elvárások között szerepel a jogállamiság és a korrupció megszüntetésével kapcsolatos követelmények is.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte Karikó Katalin jelentőségét, mondván, hogy az elmúlt két évben ő "óriási ajándékot adott az EU-nak és az emberiségnek", és ezt nagyon meg kell becsülnünk.

A demokratikus intézményrendszer gyengeségeivel és korrupcióval küzdő országok 2004-es csatlakozásának időzítésével kapcsolatos kérdésre von der Leyen határozott nemmel válaszolt. Úgy véli, a demokráciát folyamatosan erősíteni és életben tartani kell, és az EU ma már rendelkezik olyan eljárásokkal és mechanizmusokkal, amelyek garantálják a jogállamiságot, így minden európai polgár számára biztosítva van a szabadság és az egyenlő jogok, például a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a korrupciómentességhez való jog. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy az EU sokat tanult abból a "keserű tapasztalatból", amelyeket Közép-Európa szerzett a Szovjetunióról.