A szexmunka a prostitúció mellett egyéb kiegészítő tevékenységeket is magába foglal, mint a szextelefon, szexmasszázs, sztriptíztánc vagy a pornográfia.
Hazánkban jelen pillanatban törvényi keretrendszer szabályozza a prostitúciót, az Európai Parlament jelentése szerint ez azonban a bűnözés melegágyának tekinthető szerte a világon, tehát az engedélyekkel ellentétben sokkal inkább a prostitúció megszüntetésére lenne szükség. Ezt pedig a prostituáltak dekriminalizálásával és a kuncsaftok illetve közvetítők kriminalizálásával szeretnék elérni. Nem meglepő, hogy ezt a megoldást sem az EP képviselői sem a szexmunkások képviselete nem tartja járható útnak, hiszen bárminemű ezzel kapcsolatos szigorítás vagy tiltás csak ronthat mind az egészségügyi, mind pedig a közbiztonság helyzetén.
A gazdasági válság beköszöntével hazánkban is egyre többen választják a prostitúciót akár fő, akár mellékkeresetként. Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben ugrásszerűen nőtt a prostituáltak száma mind a férfiak, mind a nők körében. Megannyi esetről tud, ahol a tisztes, bejelentett munka mellett hétvégi pluszmunkaként űzik az ősi mesterséget.
Mint elmondta, nem lehet csodálkozni ezen az útkeresésen sem, hiszen most még azok is kilátástalan helyzetbe kerültek, akiknek eddig szilárd megélhetésük volt. Elég csak egy válás, egyedül maradni egy vagy gyermekkel, esetleg albérletbe kerülni. Minden megváltozott élethelyzet az eddigieknél sokkal súlyosabb terhet ró az egyénre, melyek számtalan esetben megoldhatatlanná válnak. A végeredmény pedig nem más, mint áruba bocsátani azt, ami még megmaradt: a testet.
Földi Ágnes szerint elgondolkodtató az a tény is, hogy ma már egyre több férfi is megtalálható a prostituáltak között, ami nem véletlen; hiszen akár egyetlen óra alatt megkereshetik azt az összeget, ami egyébként bejelentett állással egy nap alatt jönne össze.
Az egyik legnagyobb online platform tulajdonosa szerint az elmúlt egy évben több, mint 30%-kal nőtt az oldal kínálati regisztrációja, melyek mindegyike kivétel nélkül üzleti alapú szexszolgáltatást nyújt.
Az internetes oldalak megléte lehetőséget biztosít arra, hogy akár a saját otthonban is virágozhasson a prostitúció, ez azonban amellett, hogy kényelmes és talán költséghatékony megoldást kínál a szexmunkások számára, lehetetlenné teszi az egészségügyi szűrések ellenőrzését és az aktusban résztvevők személyi biztonságát.
Senki nem prostituáltnak születik
Kiss Eszter pszichológus szerint a prostitúció jelen pillanatban az egyik leggyorsabb pénzkereseti lehetőség. Egyrészt pillanatok alatt regisztrálni lehet bármely ezzel foglalkozó platformra és a prostituált maga osztja be az idejét, valamint a szolgáltatás díjazását is. Nem véletlen, hogy az egzisztenciális ugráshoz vagy fennmaradáshoz egyre többen választják ezt a megoldást. Dr. Frank Farley pszichológus és munkatársai szerint a prostituáltak és szexmunkások 65%-nál PTSD, azaz poszt traumás stressz szindróma alakul ki. Ezek tünetei a depresszió, álmatlanság, az érzelmek tompasága.
Kiss Eszter továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy abban a pillanatban, amikor valaki álnevet vagy művésznevet használ a prostitúció során, sérül az identitásuk, hiszen nem lehetnek többé önazonosak, ami szintén a depresszió egyik melegágya.
A láthatatlan emberek
Ők lesznek azok, akiknek csupán testük lesz, lelkük nem. Hiszen a kuncsaft a lelki megéléseikkel nem törődik, nem ezért fizet. Maga a szexualitás azonban intimitást jelent és valóban testi és lelki kizsákmányoláshoz vezet. Ezek együttes folyamata pedig súlyos önértékelési zavarokat eredményez.
Kiss Eszter arról is beszélt, hogy a prostitúció nem egy olyan munkakör, melyet letesz az ember a munkaidő végeztével. Sejtszinten rágja bele magát az ember személyiségébe és ha fel is hagy ezzel a pénzkereseti lehetőséggel, az emlékbetörések hosszú időn keresztül, akár az egész életen át is elkísérhetik a szexmunkást.
Épp ezért nem meglepő, hogy alkoholhoz és drogokhoz nyúlnak, hiszen az érzelmi elnyomást, az időközben kialakult önutálatot csökkenteni kell.
"Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású"
Ezzel az elnevezéssel vállalkozhat a szexmunkás, így a szolgáltatásának ellenértékéért adóznia is kell. Ugyanezen elnevezés alatt van az úszómester, a gyepkezelő, az iszapörlő vagy az iszapkezelő is, így valóban lehetetlen pontos statisztikát találni arról, hány prostitált fizet adót vagy vesz részt az egyébként kötelező szűréseken.
Egy dolog azonban tisztán látszik. Első vagy utolsó mentsvárként megszámlálhatatlanul sokan kínálják a testüket, még akkor is, ha tisztában vannak az egészségügyi és mentális veszélyeivel.
